A nagy izomzömeggel rendelkező emberek túlélés esetén nagyobb esélyekkel indulnak?
Legyen mondjuk hajótörés, lakatlan szigeten, minimális élelemforrással.
Ki az esélyesebb:
Nagyon izmos de szálkás vagy dundi csávó átlagos fizikummal?
Egy szép izomtömeggel rendelkező ember izomzata szerintem az első 10 nap alatt "elégne". Nyilván ez energiához juttatja, van miből a szervezetének gazdálkodnia. De ez a rövid távú energiaforrás hamar elapadna.
Szerintem a szervezetét pokolian leterhelné az illetőnek, hogy nincs energia a monstrum test mozgatásához.
Valószínűbbnek tartom, hogy egy zsírosabb ember hosszú távon sokkal tovább bírná, mint egy izmos bodybuilder.
Tápanyag nélkül az izomzat sokkal gyorsabban "bomlik" mint a zsír. Tudtommal.
Vélemény?





Ha komoly választ vársz erre, akkor azt tudom mondani, hogy egy valamirevaló izomtömeg 3 hónapnál előbb nem fognak "elhasználódni", még a kellő tápanyagokat nélkülözve sem.
Lehet, hogy a dagadt sz@r tovább bírná élelem nélkül, ellenben a jó fizikumú a szigeten rendelkezésre álló dolgokból "lakhatóvá tudná" tenni a helyet, amég kéntelen ott lenni, még a dagadt nagy valószínűséggel nem. Egyébként ha nem sziget lenne, hanem szárazföld (pl. kitennénk őket a sivatagban) egy jó fizikumú ember túl tudná élni, mert ha az izomzata mellett kitartással / állóképességgel is rendelkezik, akkor napokon keresztül megállás nélkül tud haladni anélkül, hogy elfáradna, előbb-utóbb így csak visszatalálna a "civilizációba".










most a csupasz túlélők sorozat ami eszembe jutott erről.
az egyik induló egy elég rendesen kigyúrt,magas,leszálkásított navy seal-es volt.
a társa pedig egy sovány kiscsaj,a helyszín pedig valami trópusi sziget.
annyi volt a lényeg,hogy a gyúrós egy szőke pali volt ilyen szeplős bőrrel és pár óra alatt úgy leégett a napon,hogy napszúrást kapott,pár napig még szenvedett az árnyékban 40 fokos lázzal a kiscsaj gondoskodott róla,aztán elvitték a mentők.
a sovány kiscsaj meg végigtolta a kiszabott időt.
amit írsz ott meg elég fontos a mentális állapot.
a punnyadt dagi nincsen hozzászokva ahhoz,hogy szenved.
a legtöbb esetben az életében az történik vele amit akar kényelemben,komfortban.
míg a kisportolt ember az edzések alatt megszokta,hogy küzdeni kell,ezért mentálisan sokkal felkészültebb egy éhezésre általában.





Én magára a tartalékokra fogok fókuszálni, mivel itt előkerült mindenféle egyéb tényező, nyilván azok már erősen elbonyolítják a túlélést :)
Én is a zsírosra szavazok, node azért egy rendesen izmos ember nem soványodik le 10 nap alatt, hogy számoltad te ezt ki? Csak az extra, normális szint fölötti izomzatában jóval több energia tárolódik annál (jó, attól függ, mit csinál, persze, meg van még sok egyéb tényező), de ha nem atomszálkás, azért zsírtartalékai is vannak.
Monstrum test :D Egy kigyúrt fickó nem monstrum. S egyre kevésbé lesz az, ahogy telik az idő.
Az is számít, persze, hogy a dundi mennyire dundi. Volt már kövér ember, aki sokkal tovább bírta, mint 1 év, nulla evéssel (jó, kiegészítőkkel és orvosokkal, de akkor is)... Ezt nehéz überelni, egy izmos, szálkás fickónak nincs sok esélye :D De amúgy is kiszámolható (nem tettem meg, de annyira egyértelműnek tűnik), hogy egy kövér fickónak több energiatartaléka van. S ugye, izmai neki is vannak az élethez szükséges minimumon kívül, a fehérjeigényt is fedezni tudja egy jó darabig (az elején a cukor is izomból lesz, legjobb tudomásom szerint, de ez nem tart sokáig, beüt a ketózis).
Ahogy telik az idő, a kalóriaigény is egyre csökken, de a fehérjeigény is, hisz kevesebb lesz az izom...
Ha nagy fizikai aktivitást kell folytatniuk, az megint bekavar, mert ott kevésbé kihagyható a glükóz, mint alapból.
Totális böjtben sem bomlik sokkal gyorsabban az izom, mint a zsír, ezt hol olvastad? Elég nagy hülyeség lenne, de persze az izmos emberről gyorsabban fog leesni az izom. Több is van neki, az igaz, de kevesebb a háj, érdekes dolgok ezek. Ha összeszednénk kísérleteket adatokkal s számolgatnánk ideoda, lehetne konkrétabban eltűnődni a dolgokon, de túl sok ismeretlen tényező van.
A legnagyobb esélye egy nagyon kövér (ekkor túl izomgyönge sem lehet, a nagy test cipelése is terhelés), de nem nagyon gyors anyagcseréjű embernek van, akinek nagyon takarékos a szervezete és szokatlanul jól tud optimalizálni szükség esetén... S remek tartalékai vannak különféle anyagokból (pl. magnézium. az rossz, ha a 3. napon izomgörcsei lesznek, majd egy ponton az idegei is sérülnek vagy valami más, amihez kell ez a fontos elem). S annyira nem kövér, hogy kifejezetten beteg legyen.
Az izmos szálkás bajban lesz. Hamar elfogy a zsír, az izom leesése pedig eléggé kiakaszthatja szegény csávót s persze az sem tart olyan rengeteg ideig.
A kövérek a tapasztalatok szerint is sokáig bírják evés nélkül, fehérjéből közel sem kell olyan rengeteg, mint energiából. Pláne a már kevés izom korszakban.





Ahhoz, hogy a "kisportolt ember hozzá van szokva a küzdelemhez, bezzeg a dagi nem ismeri a szenvedést", hadd tegyem hozzá, ezerszer tapasztalom, hogy ezek a kigyúrt urak csak az edzőteremben ismerik a "szenvedést", amúgy a villamoson gondolkodás nélkül levetik magukat a szabad helyre, és ha jó szolgálatra kellene felajánlaniuk az izmaikat - nem verekedésre gondolok, hanem mondjuk egy babakocsi felemelésére - egyből eltűnnek.
Természetesen messze nem mindenki ilyen, tehát akinek nem inge, ne vegye magára.
Egyébként túlélésnél nem utolsó az intelligencia sem. Verne Gyula hősei a Rejtelmes szigetben átlagos fizikumúak voltak, de rendelkeztek megfelelő természettudományos ismeretekkel, amelyek segítették őket a túlélésben.
Azt azért tisztáznám mindenki előtt, hogy egyedül a lelkierő és a tudás számít a túlélésnél. Egy csont vékony személy is kibírja a vadonban megfelelő tudással és elhatározással.
Itt az elvi kérdés abban merül ki, hogy melyik a jobb bónusz; a zsír vagy az izom?
Szerintem még mindig a zsír.





Mondjuk ezt a kísérletet úgy kéne elvégezni, hogy a kigyúrtat és a kövéret beteszik egy klimatizált szobába, fotelben ülni, és vízen élni, akkor nincsenek egyéb külső tényezők.
Mert ha vannak, akkor arról már gyűjtött tapasztalatokat az emberiség a 20. században, úgy hívták, hogy hadifogolytábor, munkatábor, megsemmisítőtábor... Ahova betereltek teljesen különböző fizikumú embereket. Az "előnytelenebb" fizikummal rendelkezők (mint pl. akik lehajolni alig bírnak a hasuktól) estére már a kerekeskocsira voltak feldobálva, útban egy több száz személyes jelöletlen gödör felé. Jó, ha a jó erőben lévő, makk egészséges, 30 év körüli, normál emberformával rendelkezőkből hazakerült élve néhány.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!