Hogyan küzdjem le félelmeimet a konditeremben?

úgy,hogy a teremben megpróbálsz a saját dolgoddal,edzéseddel foglalkozni nem azzal,hogy ki bámul,mert mindenki bámul mindenkit.

inkább az lehet itt a lényegesebb kérdés,hogy való e neked ez a sportág ezzel a problémával és tudod-e kivitelezni hosszabb távon állapot romlás nélkül.

Kedves Kérdező!

Az első és legfontosabb, hogy bekapcsold az agyad. Gerincferdüléssel, kezdőként nem megyünk terembe és másokat lemásolva bohóckodunk.

Tehát: tessék felkeresni egy sportorvost. Egy sportorvost és nem a háziorvosod. Tessél megbeszélni vele, hogy mit lehet (és azt hogyan) és mit nem lehet!

Ha ez megvan, a papírral bemész a terembe és segítséget kérsz egy személyi edzőtől. Nem egy rózsaszínatlétás, farmernadrágos, krisztupapucsos justin biebertől, hanem egy személyi edzőtől. Őszintén elé állsz, hogy segítségre van szükséged, a sportorvos ezeket mondta és ennek megfelelően szeretnél elkezdeni edzeni. MERT MEG KELL TANULNOD A GYAKORLATOK HELYES KIVITELEZÉSÉT. Nem azoktól folyik a könnyünk a röhögéstől, akik lassan, koncentráltan, megfelelő súlyokkal, helyes gyakorlattal végzik a gyakorlatot, hanem akik bejönnek, hogy ők az új svarceneggerek és majd ők megmutatják a nagyoknak hogyan kell (persze az arany színű 1200 forintos órát magukon hagyják, biztos ami biztos).

Még azt is szeretném hozzátenni, hogy inkább felnéznének rád (ha normálisan, komolyan csinálod), hogy a gerincferdüléseddel nem hagyod el magad, hanem törődsz a testeddel. Hajrá! Amelyik paraszt meg mégis el kezd röhögni, azt meg úgyis leütik hamar egy 20 kilós egykezes súlyzóval. :) :) ;)

Nálunk is van egy mozgássérült lány, aki szokott súlyzózni, meg az evező padba szokott beülni segítséggel.

Vannak itt 20 éves "menő" fiatal fiúk, csajok is, de még senkit sem láttam vagy hallottam volna hogy röhögnek, csúfolják őt.

Szerintem nem is lehetne, tuti, hogy helyreraknák azt az emberkét a többiek, nem szokott ilyen előfordulni.