El tudnátok indítani a megfelelő irányba az alábbiak alapján?

Köszi, pont a fegyencedzésről kezdtem el olvasgatni, miután feltettem a kérdést, és szimpatikus eddig a dolog.

Nem fogok álszentkedni, az elsődleges cél tényleg az optikai tuning, de örülnék neki, hogy ha már rászánom az időt és az energiát, akkor ettől kiegyensúlyozottabb is lennék, gondolom, itt már nem annyival nagyobb a befektetés, hogy ne érje meg erre is hajtani.

Azt meg tudod mondani nekem, hogy a fegyencedzés + heti egy terem kombóval egyrészt naponta mennyi időm megy el (összesen, mondjuk zuhanyozással, felfrissüléssel együtt), és hogy hány hónap alatt lehet elérni egy egyszerű, sportos állapotot? Illetve miután elértem, tartani kell az addigi tempót a fenntartásához, vagy lehet mondjuk félgőzzel folytatni?

Azért kérdezek ennyit az időről, mert az a legneccesebb, hogy ez hogyan fér bele a napomba, és hogy meddig tervezzek intenzív edzésekkel.

*Glissade*, sajnos minden vád jogos. :) Alapvetően ha nem lennék lusta, már sportos és izmos lennék. Saját magammal szemben a legnagyobb félelmem épp a motiváció, mert míg a legtöbbeteket, akik foglalkoznak testépítéssel vagy akármilyen sporttal, természetes módon vonzott be a dolog, addig engem természetes módon az vonz be és az motivál, hogy írjak egy gyönyörű programot, vagy eljátsszak egy ízes gitárszólót. :) Mivel a sporthoz a motivációim nem elemiek, hanem felszínesek, ezért aztán türelmetlen is vagyok.

Mentségemre, máris túl vagyok a Fegyencedzés könyv első 75 oldalán, és úgy érzem, hogy ez az, amit keresek. Ebben a szemléletben és ezekben a technikákban sokkal több motivációt találok saját magam számára, mint az edzőtermi munkában.

Nem állítottam, hogy félgőzös edzést szeretnék. Megkérdeztem, hogy amikor elértem a célomat, utána a szintentartásra elég-e a félgőzös edzés, de nem az odajutást képzeltem el így.

Ettől függetlenül a cikket elolvastam, és teljesen jogosnak tartom a benne írtakat. Most, hogy elkezdtem magam kicsit beleásni a témába, már nagyjából látom az irányt, most már csak a motiváció fenntartását kell megoldanom valahogy.

Köszönöm a válaszaidat, és teljesen egyértelmű, hogy igazad van abban, amit mondasz. Kérdezek mást, bár erre már lehet, hogy ki kellene írnom egy új kérdést.

Mit gondolsz arról, hogy lehet-e fitten tartani magadat (és legfeljebb normális emberi szintre izmosodni a "nulla" izomról) úgy, hogy nem célirányosan edzel sportolóként, hanem az életritmusodba építed be a minél több mozgást? Például kerékpárral jársz vagy mindig gyalogolsz autó vagy tömegközlekedés helyett, füvet nyírsz a kertben, vagy akármi, ami egy kicsit is megmozgat úgy, hogy közben nem az edzéssel foglalkozol, hanem azzal, hogy éld az életed.

Ha ez lehetséges, és minél több dolgot be tudnék építeni így a mindennapjaimba, akkor biztos vagyok benne, hogy hirtelen igenis lenne motivációm így élni az életem.