Nulla mozgás után sport?
Sziasztok, egy 22 éves lány vagyok és nagyon nagy segítségre, vagyis inkább jó tanácsokra lenne szükségem. A karantén előtt sem voltam egy sportos alkat, de azért ha akartam, akkor képest voltam 100 guggolást lenyomni, 1 percig alkartámaszt csinálni, stb, szóval nem voltam telejsen rossz állapotban.
A karantén hatására inkább a tanulásra koncentráltam és a szobámból szinte ki nem tettem a lábam, még a tanulást is az ágyban csináltam. Csupán 5 kilót vettem fel, amiből 3-at leadtam úgy, hogy kevesebbet eszek, azonban azt nem gondoltam volna, hogy az izmaim ennyire eltűnnek. Próbáltam lábemeléseket csinálni bordásfalon, 5 másodpercig, ha bírtam (nem a lábemelést, csak magát a lógást!!), alkartámaszból pedig csak 30 másodperc megy, de az is úgy, hogy már 10 másodpercnél remegek.
Abban szeretnék segítséget, tanácsokat kérni, hogy szerintetek hogyan hozzam vissza a sportot az életembe? Én radikálisan ott akartam folytatni, ahol abbahagytam egy éve, de fizikailag képtelen vagyok rá. Sétálni szeretnék esténként, illetve folytatom a gyakorlataimat itthon, de örülnék, ha valaki megosztaná a tapasztalatait, ha volt hasonló helyzetben.
Nagyon köszönöm előre is.
Ha hiszitek,ha nem,én az elrettentő példák után kezdtem el edzeni újból!
Régen edzettem,de utána semmit se csináltam.Éltem az atlag megszokott életvitelet.Munka,család,minden mas,csak semmi mozgas.
Aztán 40 éves koromban kezdtem megijedni!Szerencsére azért nem voltam annyira lepukkanva,nem voltam beteg sem, nem voltam túlsúlyos,de olyan plötty,olyan semmilyen voltam.Es ahogy elnéztem a korosztályom,illetve a tőlem idősebbek átlag egészségiállapotát,megijedtem.
Én így nem akarok se kinézni,se az orvosi rendelőbe órákat ücsőrögni,kivizsgálásokra jarni.
Azóta edzek.51 évesen olyan formában vagyok,hogy életemben nem voltam ilyen jó passzban!
Persze azóta nem a félelem miatt csinálom.Viszont ez volt az az indítólöket,amiről fenn is beszéltetek.
Bizonyára mindenkinek más.
Ezt kell megtalálnod.Ha ezt megvan,akkor a kezdeti nehézségeket könnyen legyűröd.Később meg már meg fogod szeretni az aktív,sportolói életvitelt.
"Én radikálisan ott akartam folytatni, ahol abbahagytam egy éve, de fizikailag képtelen vagyok rá"
El kell fogadnod hogy ez nem lesz így, az az első lépés. Fokozatosan fog javulni a teljesítményed, türelem és akarat kell hozzá.
Tervezd meg a heted hogy fog kinézni, legyen egy kis rendszer benne a mozgást illetően. Segíteni fog hogy megint megszokássá váljon, ne csak arra figyelj hogy na sikerült-e most 10 másodperc fölé menni alkartámaszból.
Arra törekedj hogy élvezd, kiadd a feszültséget, gondolkodj közben másról. Ne görcs legyen a mozgás, ahol ideges leszel ha nem úgy sikerül valami amit akarsz, hanem tudod hogy javulni fog idővel. Fog is, ha nem adod fel.
NAgyon szépen köszönöm a válaszokat mindenkinek!!!
#1 Milyen sportot űztél versenyszinten?
#3 Sajnos nálam is cél ez :( Azt néztem a bevásárlóközpontokban, hogy a húszas korosztálybeli lányok vékonyak (Vagy legalábbis +10 kiló plusz van rajtuk, mint rajtam), általánosságban, aztán valahogy amikor jön a gyerek, akkor mindenki elhagyja magát valamiért és a 60-as korosztálynál meg már menthetetlen a dolog... Lehet, hogy az életben nem leszek vékony, de ezt a szintet nem szeretném elérni...
#4 Akkor inkább feszültségoldónak vegyem a mozgást és üssem/izzadjam ki magamból a dolgokat vagy ne izzadjak, de csináljam rendszeresen?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!