Szerintetek is sz*r szurkoló vagyok?

A lényeg, hogy van egy haverom, akivel egy focicsapatnak szurkolunk (most nem mondanám melyiknek, mert az is csak vitát szülne) együtt el is járunk néha meccsre. Viszont most volt egy komolyabb összetűzésünk. Korábban is szurkákódtunk egymással, de csak elhülyéskedtük. Ma szóba került ismét kettőnk álláspontja, merthogy az sajnos nem teljesen egyezik. Kikérte magának, hogy divat drukkernek nevezem. Az egész abból fakadt, hogy én azt mondtam, hogy az nem szurkolás, ha kikap a csapatunk és a végén kifütyüljük, meg kántáljuk egyszerre folyamatosan, hogy k*rva gyenge. Én sosem csatlakoztam hozzájuk, sőt mélyen elítélem ezt. Ő büszkén dicsekszik vele, hogy már sokkal régebb óta szurkol a csapatnak, mint én. Csak azt nem értem, hogy miért csak akkor büszkék az emberek, ha nyerünk? A fociban nincs benne, hogy veszítünk. Egyszóval én ezt képmutatásnak neveztem, mert meccs végén még autogramért is sorba áll. Ezt a szemére vetettem. Legalábbis szerintem ez sportszerűtlen. Ha egy csapatnak szurkolunk, akkor együtt sírunk, együtt nevetünk. Megkérdezte, hogy akkor meg kéne dicsérni őket? Egy szóval sem mondtam, hogy meg kell dicsérni, de ez így nem ösztönzés. Szóval ebbe gabalyodtunk bele és ő nagyon magára vette és agresszív lett. Soha sem vesznék össze ilyenen, sőt én mindig is próbáltam kerülni a konfrontálódást. Már rég ismerjük egymást és közölte, hogy ne merjek a stadionba se bemenni. Szabályosan megfenyegett, ami nem esett jól, akár neki van igaza, akár nekem. Nektek mi a véleményetek erről? Kinek adnátok igazat? Ezen kapta fel a vizet, hogy én nem csak akkor ülöm végig a 90 percet, amikor nyerünk, hanem akkor is ha rommá verik a csapatot ő pedig kimegy a stadionból is. Ez most elég sz*rul esik, hogy idáig fajultak a dolgok és csak kíváncsi lennék, hogy ti hogyan látjátok ezt.