Ha az elsőkerekemen a 160 mm-es féktárcsámat cserélném 203 mm-esre, akkor jobb lenne a fékhatás?

1. nagyobb a fékhatás a nagyobb erőkar miatt

2. nem melegszik annyira, mert nagyobb felületen oszlik el a hő

azért ne csináld, mert:

1. nincs rá szükséged. az XC versenyzők nagy részt 160-as tárcsával mennek. elég. a 203-as tárcsához kell olyan nagy tapadású, bütykös, széles gumi, hogy te azt a megnövekedett fékerőt ténylegesen ki tudd használni. sokkal jobb, hogy a 160as tárcsával tudsz játszani, adagolni. 203as sokkal előbb fog blokkolni.

2. azon a biciklin, amin alapból 160-as tárcsa, annak a telóját el fogja csavarni egy 203-as.

A nagyobb erőkar miatt a kerékre ható fékerő nagyobb lesz.

Mindez azonban nem változtat a gumi és a talaj kapcsolatát, ami a kerékpár valós fékerejét adja.

Magyarul könnyebben blokkolod a kereket -onnantól meg már tök mindegy, milyen erővel tartod az álló kereket...

Nagyjából igen. A tárcsfelöli oldal lassul,a tárcsátlan oldala "nem". ☆

A dolog a tengely rugalmasságából adódik.

ez nemigazán látható.

☆ a tárcsa felöli oldal alapvető merevsége a stabil tárcsa-fék-telóláb kapcsolatból áll.

A tárcsatlan oldal az csak úgy van.A tehetetlensége csavarja.

A 2közt ott a tengely ami hajlik az erőhatásonak megfelelően.

Illetve maga a kerék ami eleve egy "rugalmas" valami.

Nem fogja elcsavarni a telót. Éppen a hosszabb erőkar miatt nem kap a konzol nagyobb terhelést. Hosszabb erőkaron azonos nyomaték=kisebb erő.

De tényleg nem éri meg ekkorát lépni.

Én spec 160-ról 180-ra váltottam, minimálisan javult a fékerő, nekem jobban szabályozhatónak tűnik, mint 160-ason volt és csökken a tárcsa melegedés és kopás.

160-ról 180-ra váltásnál az átkonzolozás is egyszerűbb (minél magasabb a kiemelő adapter, annál nehezebb úgy feltenni, hogy párhuzamos maradjon a tárcsával és ne súrlódjon), szerintem ez a max, amit érdemes.

Kizártnak tartom, hogy nagyobb tárcsával jobban lehessen szabályozni a fékerőt. Ha csak abból indulunk ki amit írtál: hosszabb erőkaron azonos nyomaték: kisebb fékerő. Ez az erő/erőkar/nyomaték összefüggésében tényleg így van. Az erőt szokták az erőkarhoz kötni, abból számolják a nyomatékot. Tehát kisebb erő (fékbetét-tárcsa kontakt//fékkar behúzás) kell ahhoz, hogy azonos nyomatékú (kerékagy) lassítást érj el. Ha azonos lassulást szeretnél elérni, kevésbé kell behúzni a féket, tehát nem lehet annyira adagolni. Vagy 100%-os fékezésnél megnövekedett a fékerő, tehát nagyobb fékerőt szabályzol ugyanolyan mozgású fékkarral. - és bár ez csak felesleges kötekedés, attól még így van :D

Az már érdekesebb kérdés, hogy mi csavar el mit, hogyan, és melyik irányba. Keresgéltem sokáig, de semmilyen hivatalos/meggyőzőt nem találtam, csak hasonló vitatkozó fórumozókat bikeradaron és társain. Abban biztos vagyok, hogy egy ask GMBN tech videoban volt erről szó, akkor is azt mondták, hogy a nagyobb jobban csavarja, de nem fogom a több órányi anyagot visszanézni.

Ha a kerékagynál számolt nyomaték mozgatja (tehát az agy fékezetlen fele tovább száguldana), az az erőkartól és erőtől teljesen független, hiszen a nyomaték számít. Márpedig a megnövekedett erőkar miatt van az a nyomaték-zóna, ami kisebb tárcsával nem érhető el.

A másik elméletem, hogy a nyereg ráfog a tárcsára, és a tárcsa és nyereg súrlódása löki előre a villa bal felét. Itt szintén az számít, hogy azonos súrlódásnál/fékkarbehúzásnál a nagyobb erőkar miatt, jobban nyomja előre a villa szárát. De itt is csak az számít, ha kb maxon fékezel, olyan lassulásnál, ami 160assal nem lehetséges.

Konlúzió: a nagyobb jobban forgatja: csak azt nem tudom melyik szárát :D szerintetek?