Agyváltós kerékpártulajdonosok, elégedettek vagytok az agyváltóval?

Enyhén szólva nem vagyok valami nagy bicajos (gyalogolni szeretek inkább és motorozni), de azért már több évtizede biciklizek, néha jólesik, béreltem már külföldön is bicajt (nem agyváltósat, de azért elboldogultam vele).

Szinte egész életemben agyváltósom volt, én ezt szeretem :) Főleg a kontrafék miatt.

Azzal együtt sem bántam meg, hogy 3 sebességes a jelenlegi kicsikém (a régiek egy sebességesek voltak, még gyerekkoromban), úgy tudom, a sok sebességes agyváltó drága is, az én kis ritka, nem is nagy emelkedős bicajozásaimhoz bőven jó ez is. De ha többet megyek, akkor is pöpec, amíg jó a terep. Erős emelkedőn úgyse mennék fel semmivel sem vagy olyan lassú lenne, hogy inkább tolom. Irritál, ha lassan megyek, így szinte végig a legerősebb fokozatot használom, emelkedőn is. Ha azzal nem bírom, akkor már mással sem sokáig és inkább edzenem kéne lábra és állóképességre...

Néha hiányzik egy olyan fokozat, ahol nagyobb erőkifejtés kellene, de nem sűrűn.

Gyerekkoromban az Alföldön laktam, nem is siettem, ott végképp nem kellett egynél több sebesség.

A páromnak normál van, őt az zavarja benne, hogy nem tud egyszerre fékezni és indexelni. De ő az a váltogatós fajta, az enyémet sem úgy használja, mint én, így neki kevésbé passzol az agyváltós.