Balaton körútra mennék kerékpárral, mekkora különbség van, hogy a biciklimen MTB külső gumi van éa nem országúti?

Pár ismerősöm és én is a Continental Sportcontact 1,3-as szélességű külsőt használjuk montira. És nagyon jó... Mármint mikor nagyon jó, leírok pár gondolatot....:

-Mikor arra váltottam a montis külsőről, hát szálltam a bringával, olyan gyors lett. :D

-És persze veszélyesebb is, vizes úton, homokszórta úton vagy síneken átmenve vigyázni kell nagyon, mintha outival menne az ember...

-Biztos is hogy van különbség, hogy melyikkel tekersz, sebességet tartani nyilván könnyebb a vékonnyal. Pontos összehasonlítást ekkora távról azért nem tudok mondani.

-Viszont vedd figyelembe, hogy egy vékony gumival sokkal keményebb lesz a bringa, és az utak legkisebb repedéseit is megérzed majd a fenekedben és a karodban. Magyarul sokkal jobban fog rázni a bringa.

Egy ilyen vékony gumihoz szokni kell... Hát pl nem javaslom, hogy lecserélés után rögtön a Balcsinak indulj neki. Előtte tekerj sokszor vékony gumival, hogy érezd...

-Tudod 200 km letekerésekor nem az a rosszabb, hogy fáradt vagy a tekeréstől, hanem hogy fáj a feneked az üléstől és rázkódásoktól, meg a kezed/csuklód/könyököd.... Ez utóbbiak egy montis gumi esetén sokkal később jönnek elő, a montival ha átmész egy gyengébb útrepedésen, azt észre sem veszed... Vékony gumival meg minden ilyen egy pokol. :)

Amúgy én nagyon megszerettem a vékony gumit, olyannyira, hogy szinte mindig az van már a bringámon, és csak akkor teszem vissza a montisat, ha tényleg nagyon terepre megyek... De arra se mindig. :)

Nekem két bicikli kellene inkább már...

Ja és szerintem megéri, hogy vegyél vékony külsőt, csak esetleg várj meg egy leárazást...

+ Azt elfelejtettem, bár már írták mások. Hogy ha keményre pumpálod a montisat, akkor azzal is lehet gyorsabban menni! MInél keményebb, annál gyorsabb. Persze ki nem durranjon, nézd meg mi a max, és arra fújd fel.

Mindig a gumi közepe érintkezik a talajjal, minél keskenyebb ez a pont, annál nagyobb lehet a sebességed. De tényleg, kopni is ott fog jobbára...:)

Helyedben jól felfújt montissal mennék, és jó áron vennék vékony külsőt a maga idejében.

Sokan mondogatjátok a "pumpáld fel jó nagy nyomásra" dolgot, pedig normális gumiknál megadják nemcsak a MIN/MAX értéket, hanem az ajánlottat is. Egy túraguminál ez 4-6 bar között szokott lenni, márkafüggően. Ez magától kell ,hogy érthetődjön. Egy montinál ez lejjebb, mondjuk 3-5 bar általában, egy valamire való MTB guminak rögtön 2 ajánlottja is lesz, egy terepre, egy "hardpack" útra, azaz pl aszfaltra.

CSAK AKKOR ENGEDD MINIMUMRA a nyomást, ha nem pakoltál a gépre, te is pillesúlyban vagy, továbbá terepen vagy.

CSAK AKKOR FÚJD MAXIMUMRA, ha ennek ellenkezője áll fenn.

MINDEN MÁS ESETBEN az ajánlott nyomást használd. Ha gagyi gyártmány, aminek nincs ajánlott nyomása, akkor először is kezdj spórolni egy rendes gumira (nem flancolás, hidd el). Másodsorban pedig a fenti szempontok figyelembe vételével (tömeg X útviszony)a maximum nyomás 82-85%-ához képest mozogj 15% szórással fel/le. Ez így pontos. ;)

Persze, hogy 200 bar-on lenne a legkisebb a gördülési ellenállás. És amikor kiharapja a felnid oldalt a túlfújt gumit a nagy súly alatt - akkor repülsz. Egy 60 kilósnak egy 80ashoz képest legalább 0.5 bar eltérés lesz. Valamint elöl szintén egy kicsivel kevesebbet illdomos használni, mint hátul, súlyeloszlás és tapadás megőrzése miatt.

Az általam ismert külsőkön általában egy nyomásérték szerepel: "max inflate". Ez szó szerint a maximális nyomást jelenti. A valóságban ha az ember nem terepen használja, akkor a gördülési tulajdonságok és az élettartam miatt nem érdemes ennél kisebb nyomáson használni.

Konkrét példaként említhetem a sokak által használt és igen jól sikerült 28-622 méretű Continental SportContact gumit, amelynél a maximális nyomásként ráírt 6 bar a használható minimumot jelenti -ez alatt ui. igen megnő a felütéses defekt veszélye. A gyakorlatban ez a típus 7-10 bar közötti nyomással használható.

Mielőtt még valaki szétrobbanó kerekeket vizionálna: egy jó kerékre megfelelően felszerelt jó állapotú gumi a ráírt maximális nyomásnak kb. a kétszeresét képes elviselni károsodás nélkül. (lásd Dr. Nagy Sándor könyvét) Persze ez már igen extrém eset és erősen kockázatos. De jó minőségű úton érdemes a lehető legnagyobb nyomást használni.

Bütykös 1,95-ös Kenda Slant Six Pro gumival, 3 bar nyomáson a 2,8-4,5 jelölés közé lőve, 0 izomzattal bruttó 15 óra volt a teljes kör. Nettó 12 lehetett a bringázás. A térdemben felgyűlt a lé 50km után, a se..mről 2 hét múlva leolvasható volt az ülés körvonala, de rohadt jó volt. Nem fájt semmim, izomlázam se volt!

Ami sokkal fontosabb, hogy pöccre be legyen állítva, ami nemcsak a hajtás-váltást jelenti. Dőlésszögek, távolságok a kormányon, ülésen, markolaton.

CST Salvo-t ajánlom 5eFt/db. Olcsó, tartós, gyors, defektvédett.

Annak, aki a megfelelő nyomást keresi - bár ez már egy másik kérdést is megérne:

1) A gyártók a felírt maximális nyomást iránymutatónak szánják. De igen, túlfújás mellett egy sorozatgyártásban készülő termék épp gyengébb darabja tud felrobbanni, akár hiszitek, akár nem. Aki nem élt még át durrdefektet, annak nem is kívánom, mert ember legyen a talpán, aki képes megfelelően lekezelni ezt a vészhelyzetet. Általában csúnya vége szokott lenni az eseteknek.

2) Jobb gyártóknál általában létezik javasolt keréknyomás érték. Nyilván átlagos tömegterhelés mellett, normál útviszonyokra számítják, azaz referencia. Nem igaz pl., hogy a SportContactnak ne lenne. Max kevesen veszik a fáradtságot, hogy utánanézzenek a mérési adatoknak. Segítek példával: [link]

3) Minden gumit lehet Optimális nyomáson tartani, Túlfújni, vagy Alulfújni. Ennek kevés köze van a felírt adatokhoz, abból kiindulva lehet kiszámítani vagy kitesztelni. Ha valaki lusta rá, nyilván a legjobb, amit tehet, hogy kb. az ajánlott nyomás körül játszik és majd az élet megmondja. 0.2 baronként változtatva fel/le lehet tesztelgetni a kutató kedvűeknek.

4) Ökölszabály: ha ráülsz a gépre, a guminak _enyhén_ ki kell domborodnia a súlytól. Ha nem teszi, biztosan túlfújt. Szintén igaz, hogy a legtöbb bringán hátul valamivel (átlag kb. 0.5bar, 10%) nagyobb nyomás szükséges, hiszen az több terhet visel, mint az elülső.

5) A túlfújt gumi sima felületen (pl. pálya) minimális megtakarítást nyújt a gördülési ellenállásból (egy nagyságrendi példa: +1bar nyomásért cserébe 5% megtakarítás). Ennek ára: éles tárgyak könnyebben vágják ki, a legapróbb úthibát is továbbadják, valamint a legrosszabb mind közül, hogy képes elpattogni a felületről, ezzel veszélyhelyzetet teremthet, irányíthatósága csökken, különösen kanyarodáskor, amikor még veszélyesebb az ilyen)! Az alulfújt nyilván ennek ellentéte, továbbá felütéses defektre lesz hajlamos, szintén kerülendő.

6) Az optimálisan felfújt gumi felütéses defektek és elpattogás nélkül, elfogadható (ha nem is minimális) gördülési ellenállással, a gyártó által tervezett felületen dolgozik (ami többek között esőben egyáltalán nem mindegy), miközben a kényelmet sem áldozta be a kerékpáros. Ezért érdemes tehát energiát fektetni az optimális nyomás megtalálásába, ez a "nyeremény".

Remélem, lesz, akinek segíthettem tudását bővíteni. A továbbiakhoz pl. online könyvként kéretik rákeresni Sheldon Brown angol útmutatásaira. Magánvéleményem, hogy ennyit a magára adó kerékpárosnak illik tudnia a nyomásról, többet meg akkor, ha lelkes hobbista, mérnök vagy szakmán belüli.

Igen megri. Én mentem balaton kört terepgumival...az utolsó 50km en gyakorlatilag csak az utat tudtam figyelni lehjtott fejjel.

Nagyon sokat kivett. Mert utána mentem rendes aszfalt gumival és akkor már a társaság aktív tagjaként tudtam tekerni.