Túlsúlyosoknak milyen márkájú, kialakítású biciklit ajánlatos vásárolni?

Mit jelent a túlsúly?

Általában egy kerékpárnál 120 kg-ig nem okoz problémát a rider súlya.

Persze nem árt, ha nem az agyonkönnyített időfutam-alkatrészeket favorizálja az ember. Keréknél duplafalú szegecselt felni, ajánlott 36 küllővel három keresztre fűzni, menetes helyett kazettás agy; az integrált hajtás tartősabb, mint a közönséges monoblokk.

És nem érdemes kisebb vázat hosszabb stucnival és kihúzott nyeregcsővel használni.

Ami még kritikus, az a fék.

És 120kg felett sem, mert ott pedig már nem képes olyan fizikai aktivitásra ami igénybevenné azt a szerkezetet... de valamit rá kell írni a papírjára...

Nem a súlyodtól függ, milyen bicikli kell, hanem attól, hogy hol szeretnéd használni, milyen terep viszonyokon, és mire.

Esetleg azt sem hátrány tudni, fiú vagy e vagy lány de ez tényleg a mellékes réaze.

Jellemzően kisebb a mozgástere a túlsúlyosoknak (az általános túlsúlyosokat alapul véve - más egy sumo birkózó és egy kóla-sültkrumpli amcsi) így a váz kialakításánál célszerű az ejtett vázas modellekre koncentrálni.

Maga a gép nem fogja befolyásolni ezt, de nyilván a legalja kialakítású, mindenhol lespórolt cuccokkból készített gép hamarabb nyűvődik el (pl. pedál csapágyazása, nyereg), de a legjobban a kerekek tudják megsínyleni. Általában 70-70 kilós terheléssel számolva egy normális, duplafalú, szegecselt kerékszett már elfogadható, nem kell hetente centrírozni vagy félévente lekukázni egy kisebb padkás balesettől. Különösen, ha első teleszkóp van és ha az illető méltóztatik a hátsó kereket is tehermentesíteni úthiba/padka áthaladáskor azzal, hogy feláll picit a nyeregről, hogy a pedálon keresztül oszlassa szét az ütést, ne a nyergen ülve, leginkább a hátsó agyat terhelve.

Összességében egy átlagos minőségű, alacsony vázas, első teleszkópos kerékpárral nem lehet bakot lőni, duplafalú felnikkel számolva. A kényelmet nagyban növelheti az is, ha nem alumínium, hanem acélötvözetes (acél vagy krómacél, cromoly, stb) a vázanyag.

@2: ismerek olyat, aki 120 kg felett van és semmi problémát nem okoz neki a teljesítményorientált kerékpározás.

@3: a teleszkóp az esetek nagy részében csak egy plusz meghibásodási lehetőség. Ha az ember nem megy úttalan utakon nagy sebességgelb akkor teljesen felesleges. Főleg ha nem aluvázat használ.

Azért tegyük hozzá,hogy egy normális gyártó feltünteti,hogy az adott bringán kb.mi a max suly amivel még biztonságosan használható ( az enyémen 100kg).

És persze van a felhasználó igénye is.

Mountizni 100gk fölött:egyenes út a korházba.

Országutizni lehet,amig jó az út.

Treking:a sport öröméért,simán.

Alkatrészek,igazából nincs kimondottan túlsulyosoknak kifejlesztett alkatrész. Ami nem gagyi és nem agyon könnyitett verseny alkatrész az jó.

Ha nagyon belemegyünk akor Shimano Saint/hone (ha még van). Azaz a kimondottam DH alkatrészek azok bírják a strapát tehát a nagysúly sem jelenthet problémát. Csak az ára borsos.

Váz.alu:törik.

Acél:hajlik pláne a gagyik.

Titán:földi halandónak? 15 éve az alap volt fél milla.

Carbon:az is pitsa drága.

Telós vagy sem.

Igazából a telós lenne jó,de ott is korlátozva van a suly miatt.

De a 120kg szerintem olyan felső határ lehet.

Nyereg:talán tioga. A típust nem tudom de fekete fehér és nagyon nagy szerintem ronda is.

110 kg vagyok. 181 cm. Trekkinget és MTB-t használok, amatőr célokra. Alu vázas mindkettő. Teleszkóp, tárcsafék van. MTB 27.5" . 2.1"-os kerékvastagság, szélesség. Trekking 37 mm. Az 28"-os.

Nekem csak az a bajom, hogy régebben 26"-ossal 22 km/h átlagot tudtam menni 100 kg-val. Most meg 16 km/h-t...