Országútisok! Ti már estetek nagyot tekerés közben?

outizással együtt jár az esés...

aki még nem esett el outival az vagy nemrég óta outizik vagy havi 50km-ert teker vele....

Azért mert:

sokkal de sokkal gyorsabb mint egy sima bringa, tehát minden sokkal gyorsabban történik

másrészt a virsligumik tapadása elég rossz egy montihoz képest..

én nem mentem gyorsan amikor estem, olyan 25-30 között

koskormány: alsó fogásban jobb kézzel lenyúltam a nadrágzsebemhez megnézni hogy megvan-e a teló

egy pillanat figyelmetlenség, az első kerék leugrott az útról

kb. 1cm-ert ugrott a murvára de úgy kiment mint az állat és a bal könyökömmel belekönyököltem egy kátyúba...

csodálkoztam, hogy nem tört el de háromszorosára dagadt a könyököm :)

úgy néztem ki mint popeye.

Egyszer esős időben dombról lefele kanyarban ráültem a vázra nehogy kimenjen az első kerék, az egyik kanyarban akkorát faroltam mint állat, majdnem megelőzött a hátsó kerék...

nem estem el de nagyon-nagyon necces volt, mellette meg betonárok végig

megszoktam, hogy a túrabringámon lévő 1.75-ös gumi tapad mint a barom aszfalton, de még murván is lehet vele kicsit bátorkodni...

bezzeg azzal nem estem el szerencsére sosem :D

ja egyszer meg elszakadt a hátsó fékbowden az outin és majdnem nekimentem a falnak :)

"sokkal de sokkal gyorsabb mint egy sima bringa, tehát minden sokkal gyorsabban történik"

Hát ez igaz, főleg egy jó kis szerpentinen lefelé, ahol az autó a lassabb nálam.

"másrészt a virsligumik tapadása elég rossz egy montihoz képest.."

Nono. A xar gumi az xar gumi. Tiszta meleg bitumenen egy jó verseny conti vagy Michelin gumi 45 fok alá dönthető, a tapadása olyan, mint a superbike-oké, szóval a monti gumik közelébe sem érnek ennek.

Volt, hogy víz- és homokátfolyáson megcsúsztam kanyarban, de kb. 15 év versenyzés és összesen kb. 28 év országúti tekerészés alatt egyetlenegyszer sem csúsztam ki esésig kanyarban.

Jó az a virsligumi.

"koskormány: alsó fogásban"

Erre a rutinos versenyzők vetemednek, az igazi stabil fogás egy pisztolymarkolat-fogás a fékkar tövénél. Főleg, hogy onnan stabil a fékezésed is.

Amíg versenyeztem, a szerpentines lejtőzésnél tojásülés, kormány a tövénél, stucninál, alulról fogva. Most, hogy kijöttem a rutinből, meg sem merném próbálni.

"Egyszer esős időben dombról lefele kanyarban ráültem a vázra nehogy kimenjen az első kerék"

Na akkor tapasztaltad, hogy nem jó taktika. Országútis, előredőlt pózban elég korrektül középen van a súlypont, főleg döntött kanyarban nem kéne módosítani.

"ja egyszer meg elszakadt a hátsó fékbowden az outin"

Sajnos ez a betegség jellemző volt a régi fajta külső bowdenes fékkarokra meg a sima egytengelyes patkókra.

Amióta kéttengelyes patkókat és rejtett bowdenes fékkarokat használok (kb. 25 éve), egyetlen bowdenszakadásom sem volt.

Visszatérve a kérdésre, sajnos nagy hemper nekem is volt. Csodás módon sosem versenyen, bár egyszer majdnem, 65-70-es bolyozás közben volt előttem egy tömegbukta, mai napig nem tudom, hogyan úsztam meg, áthajtottam egy felbukott bringán is.

Viszont sima edzőtekerés közben pattantam le satufékező haver hátáról, a murván hemperegve álltam meg a kb. 45-ös tempóról egy fába csapódva, azóta porcleválásos mindkét térdem. A fél hátamról kopott le a bőr, még félévre rá is jött a murva a bőröm alól.

Nekem montin volt nagy nyekk. 96-os esztergomi CC OB. Ötvenes tempóban előreszaltó, jobb vállamban összes ínszalag szakadt.

Akkor döntöttem úgy, hogy a MTB arad túrahobbi, jó nekem az oúti versenyzés önmagában.

:D

Én minden országútisnak nagyon erősen javaslom a fékváltókart, a vázváltókarhoz kotorászás elég gyakori esés ok tud lenni. Olyankor elég egy gyűrődés a bitumenen vagy elnézett csatornafedő, gödröcske.

A folyamatos fékkarfogás elég sok gikszert ki tud védeni.