Miért sír sok ember, ha nem ér le a lába bringázáskor? Mindig ezt mondja valaki, aki kipróbálja az enyémet, hogy fél, de nekem hiába mtb-om van, magasan van a nyergem. De az akkor jó, nem?

Mindenhol azt tanácsolják, hogy úgy kell vázméretet választani (és a nyerget beállítani), hogy leérjen az ember mindkét talpa! Ha magasan van a nyerged, akkor magasan van a súlypontod is, könnyebben elveszítheted az egyensúlyodat!

Ha már teli talppal leér a lábad az már régen rossz.

Más igények, más elvárások. A gyereknek és a kezdő bringásnak valóban nem árt, ha leér a lába és alacsonyan van a súlypontja, mert náluk még valós veszély a felborulás. A tapasztalt bringás viszont tudja, hogy minél jobban hajlik a térde, annál kevésbé hatékony a tekerés, annál hamarabb elfárad a láb, plusz a térdízületnek sem tesz jót, ha így terheli folyamatosan, ezért az alacsony nyeregpozíció hosszú távon nem játszik. Ha meg meg akar állni, akkor kiszáll a nyeregből, vagy trackstandel, vagy az útpadkára teszi a lábát stb., szal megoldja máshogy.

letenni??? minek letenni a lábat? ha biciklin ülsz akkor biciklizni kell...:) amúgy igen nyújtott láb stb stb, de a kocabringásoknak meg a tini divatmajmoknak jobb ha úgy ülhet a bicón mintha fotel lenne, tudom én is ilyen voltam, nyögöm is a következményeit a térdemben:)

Nekem - ha a talpam nem is, de a lábujjhegyem - leér. Régi vázra épített biciklim van, azok eleve alacsonyabbak (laposabb a nyeregvázcső szöge) és a 622-es kerék miatt is alacsonyabb lett picit. A pedál is könnyen leér, kanyarban figyelni kell, meg már egyszer pl. fekvőrendőrbe is beakadt.