Az acél vagy az alumínium váz jobb bicikliknél?

Mindennapi közlekedésre az acélt kényelmesebbnek mondják a rugalmassága miatt -viszont éppen ezért ajánlják az alut versenyre, mert merevebb. De Sheldon Brown szerint a különbség észrevehetetlen...

Másik, hogy az alumínium a rugalmatlansága miatt hosszabb távon elfárad és meggyengül -habár nemrég láttam egy tökéletes GT-vázat a '90-es évekből, szóval ez is csak elmélet. Az is igaz, hogy ma már annyira elterjedt az alu -mindenki ezt gyártja-, hogy a mai ötvözetek már jóval fejlettebbek, mint azelőtt. Szóval nem lehet egyértelmű választ adni...

Alu jobb azért, nem véletlen nem látni drága acél bringákat.

Meg drágább, viszont az hogy jobb nem jelent sok mindent.

Szervusz!

Nincs jobb,vagy rosszabb vázanyag,legfeljebb nem megfelelő geometria,használat és kivitel!Kerékpárvázat a feladatra építünk.Az arra leginkább alkalmas alapanyagból,technológiával és formára.

Minden anyagnak megvannak a maga metallurgiai sajátosságai,amiket tekintetbe kell venni a gyártás és használat során.Ilyenek például:

Az alumínium fajsúlya alacsony,akárcsak a rugalmassági modulusa.Jól forgácsolható,környezeti hatásoknak a rajta képződő oxidréteg(melyet mesterségesen is elő lehet állítani=elox)miatt jól ellenáll.Hátránya,hogy minden stresszt(az emberi bőrhöz hasonlóan) akkumulál.Rosszabbul viseli a ciklikus igénybevételeket,mint a többi vázépítésre használt anyag.Ez annyit jelent,hogy merev,könnyű kerékpárváz építhető belőle olcsón,annak tudomásulvételével,hogy élettartama azonos dinamikus terhelések esetén töredéke lesz egy ugyanerre a célra épített más anyagú kerékpárénak.

Az acél szakítószilárdsága sokszorosa mind az azonos vastagságú alumíniumötvözeteknek,mind a ma használatos titán alapanyagoknak.Nagyszerűen tűri a jelentős és ismétlődő terheléseket miáltal szinte örökéletű vázat építhetünk belőle,ami ráadásul könnyen és alacsony költséggel javítható.Ma már a korrózióra való hajlam sem nyomós érv használata ellen,hiszen a nagyobb gyártók készítenek kevésbé rozsdásodó illetve teljesen rozsdamentes csöveket is.Hátrányául szokták felhozni rugalmasságát,amit valóban legfeljebb geometriai "trükközésekkel" lehet csökkenteni és nagy fajsúlyát,ami viszont valóban a legnagyobb a mezőnyben.

A titánötvözetek kevésbé jegyzik meg a pofonokat,mint az alu,ellenben kirívóan rugalmas alapanyagok!Környezeti hatások nem károsítják,viszont borzasztóan nehéz a forgácsolásuk!Magas árukért cserébe gyönyörű varratokat és szolíd fényt kapunk.

A karbon-kompozit technológia pozitívuma a karbonszál(szövet)nagy rugalmassága és szakítószilárdsága,vegyi ellenállóképessége,korlátlan alakíthatósága,a belőle készült váz alacsony tömege és merevsége.Hátránya az évtizedes gyakorlatot igénylő,magas fokú szakmai tudás és nagy élőmunkaigény,valamint a szinte teljes javíthatatlanság!

A bambusz,fa,pókfonál és egyéb egzotikumokról most ne essék szó,bár érdekességként megjegyzendő,hogy a magyar íjászok által fejlesztett biokompozit anyagú vázban lehet fantázia!

Én acélvázra voksolok.

Szerintem ha ugyanolyan strapabírású alumínium vázat akarsz, mint az acél váz. Akkor súlyba nehezebb lesz az alumíniumváznak.

Ebből kiindulva szerintem lehet acélból könnyebb vázat gyártani, mit az alumínium váz. :-)

(Persze nem hiszem, hogy a gyártók ezt bebizonyítsák. Mivel úgy dicsérték előtte az alumíniumot.)