Trekking kerékpár?

KTM, Merida, Kellys...

A felszereltséget nézd, pl. hogy mennyire jó minőségű a Váltószett.

Itt a Shimano váltók rangsora:

[link]

Acera-tól fölfelé már kezd jó lenni. :)

Az alu vázzal elég sok súlyt meg lehet spórolni. De ha acél vázas is szóba jön, akkor a belépő kategóriát nézed, ahol az aluk sem túl könnyűek még.

A legkönnyebb általam ismert, de nem túl elszállt árú (cross) trekking a Decathlon Riverside 920 290000 Ft-ért. Valamiért már nem írják ki súlyát a weboldalon, de ez elvileg alig több, mint 12 kg.

Ha elérhető lenne, akkor a CTM Stark 3.0 lenne még elég jó ár/érték arányban. 13,3 kg, kb. 340000 Ft.

Más márkák ebben az árban gyakran 14 kg és felette vannak.

A váz súlyát sajnos nem szokták megadni. A nehezebb komponensek kategóriájából lehet még valamennyire következtetni. Pl. egy Deore integrált hajtómű jelentősen könnyebb lehet, mint egy négyszögtengelyes, ahogy egy levegős teleszkóppal is megspórolható párszáz gramm a spirálrugós típusokhoz képest.

Vásárlás után tudsz még a bringa tömegén faragni, gördülési ellenállásán csökkenteni:

- Aliexpressen, ebayen viszonylag olcsón lehet karbon komponenseket kapni. Én mondjuk kormányt és kormányszárat a balesetveszély miatt nem mertem venni, de egy nyeregcsövet bevállaltam, és nincs vele gond.

- Ha a gyári nyereg nem kényelmes, az új kiválasztásnál figyelembe lehet venni a nyereg tömegét is, de persze a kényelem a legfontosabb. Sajnos általában a könnyebb itt is drágább.

- A gyári gumik általában olcsó, nehéz, drótperemes darabok. Egy hajtogatható, könnyű szerkezetű gumi, könnyített belső akár közel egy kg-ot is jelenthet, ráadásul forgó tömeg, ami még fontosabb. Ezen kívül ezzel a gördülési ellenállásod is csökken. A defektvédelem miatt érdemes lehet a spórolásból 150 g körül beáldozni, és defektgátló folyadékkal tölteni a belsőket.

" Alu váz mindenképp könnyebb? "

Nem sokkal, talán 2-3 kg-al, ez egy sportcélú versenybringán számít, trekkingen szerintem túl sokat nem. Nekem városi van, ha emelni, cipelni kell, nem igazán érzem könnyebbnek az ugyanilyen méretű acélvázasnál.

4: Egy sportcélú versenybringán grammozás megy, nem 2-3 kg különbségek vannak. Ott 2-3 kg nagyjából megfelel a belépő kategória és a felső kategória közötti különbségnek.

Túrázáskor persze nem fog feltűnni, főleg ha nincs mihez viszonyítani. De ha valaki szeret teljesítményre tekerni, 2-3 kg tekerés közben is észrevehető, mérhető különbséget okoz. Ez hosszú túrákon is sokat számíthat. Egy Hi-Ten acél belépő trekking és egy erős közepes alu között több km/h átlagsebesség különbség lehet. Nem csak a súly, egyéb tényezők is közrejátszanak.

A teleszkópon vs merev villa váltáson máűsfél kilót és karbantartás igényt lehet spórolni.

Szvsz. aszfalt túrára nem feltétlenül szükséges a teleszkóp.

Azzal azért vitatkoznék, hogy csak kemény terepre kell a teleszkóp. Meg lehet lenni nélküle, de a gyökerek által felnyomott, szétrepedezett, szintkülönbségekkel foltozott magyar utakon is javítja a komfortot. Traktornyomos, fűcsomós földúton is rengeteg csillapít. Az sem igaz, hogy nem érnek ezek semmit. Egy Suntour NEX is sok mindent kimozog már.

A CroMo váz jó dolog, de ritka, és drága. Én nem is ismerek ilyen trekkinget.