Mi a kulonbseg az agyvaltos, a fixi es a kulso valtos kerekparok kozott?

Fixi: nincs váltó, sőt szabadonfutó sem, örökhajtós a bicikli. Olyan, mint az óvodásoké, ha megy a bicikli, forog a pedál. Divatja is van, de előnye is, egyszerű, nem romlik el. Viszont a divat miatt túl lehet árazva. Van, aki nem szerel rá féket, ez - forgalomban használva - rossz ötlet.

Külső váltó: kívül van a váltó, általában kettő darab, első-hátsó. Az elsővel nagyobbakat tudsz léptetni, a hátsóval kisebbeket. Szabadonfutó kötelező hozzá.

Agyváltó: a váltó a hátsó agy belesejében van, gyakran kontrafékkel is kombinálják. Általában ezek is szabadonfutósak, de itt már műszakilag kivitelezhető az örökhajtós megoldás, létezik is, de nem elterjedt (szóval létezik váltós fixi, azaz örökhajtós váltós bicikli). Általában egy darab váltó van, ami a legolcsóbb esetben 3 fokozatú, de létezik 8 fokozatú (vagy talán még nagyobb) is. Álló helyzetben is lehet váltani. A szerkezetnek van egy kis belső ellenállása, ami egy picit lassít. Kevés karbantartást igényel.

Fel lehet szerelni egy biciklit agyváltóval és láncváltóval egyszerre, akkor persze nem lehet kontrafék.

Remélem, nem bonyolítottam túl :-)

Fixi (single speed inkább, a fixi az örökhajtós): egy sebesség, ami nagyjából be van lőve egy átlagos haladási sebességre (áttételtől függ, hogy nagyobb vagy kisebb). Ez a legolcsóbb. Elöl-hátul egy-egy lánckerék). Egyszerű karbantartás, de rendszeres tisztítást és olajozást igényel.

Külső váltó: gyakorlatilag 30 körüli áttételig használható, előnye a relatív olcsóság, egyszerű karbantartás, nagy áttételi tartomány (még úgy is, hogy a keresztbeváltások miatt pár variáció nagyjából megegyezik/kerülendő). Viszonylag egyszerűen cserélhető, fejleszthető, karbantartható. Hátránya, hogy a bicajon kívül található, tehát koszolódik, ezáltal pontatlan lehet, sérülhet, gyakran kell tisztítani és olajozni. Ha kopik a hajtás, cserélned kell a hátsó lánckeréksort is, ami megint csak drágítja a karbantartást. Csak hajtás közben használható, álló bicajon nem. Inkább hosszabb távon előnyös.

Agyváltó: relatívan drágább, nagyobb beruházást igényel, kisebb áttételtartomány, viszont vannak belőle fokozatmentes változatok. Gyakorlatilag éveken át gondozás mentesen használható, mert zárt (a hátsó agyban van). Álló bringán is válthatsz, városban előnyösebb a külső váltónál.

Vannak még ezen kívül más opciók is (pl. Pinion váltó, de azt inkább bringával együtt veszed), de ezek újak, és még tényleg drágák.

A prémium láncváltók (külső váltó) és az agyváltók között nincs nagyságrendbeli árkülönbség.

Eltérő váz szükséges hozzájuk. A láncváltó megoldja a láncfeszítést, viszont az agyváltóhoz csúszópapucs szükséges. (Ez a hagyományos tanyabájk megoldás. Lényegében a kerék hátrébb helyezésével állítod be a lánc feszességét.) Egyik sem jobb a másiknál, csak előre el kell dönteni, hogy milyen váltó technológiát választasz.

Agyváltónál a gyorszáras megoldás nem játszik, mert egy csőtengelyben futó váltórúd kapcsolja a fokozatokat, így ott már nincs helye a gyorszárnak.

Agyváltónál nincs gondod az első váltóra, külső alkatrészek hiányában akár teljesen zárt láncvédőt is használhatsz, a lánc lényegesen erősebb lehet, mert mindíg egyenes vonalban fut.

A gondozásmentesség kb 4000 km-t jelent, aztán tisztítás és olaj/zsír csere. A sokfokozatú (7-8) váltókhoz jobb ha szakember nyúl, mert sok pici alkatrész van bennük.

Az előző válaszolók által leírt dolgokat nem ismételném el