Akik egyedül bicikliznek erdei ösvényeken, ti nem szoktatok félni?

Nem nagyon szoktam félni. Én örülni is szoktam, ha látok vadakat, de viszonylag ritka, mivel messziről elkerülik az embert, ha hallják.

Annyit azért tettem, hogy a km órán aktiváltam a nyomkövetést, így a barátnőm látja, hogy merre járok. Nem a vadaktól félek, hanem attól, hogy nagyot esek, és nem találnak meg. Ennek szerintem sokkal nagyobb esélye, mint hogy valami vad megtámadjon. Még ha magamhoz is térek, nem biztos, hogy egy nagyobb agyrázkódással képes vagyok segítséget hívni. Vagy ha nincs térerő, az utolsó pozíció akkor is látható a nyomkövetőn, és sokkal könnyebb megtalálni. Ráadásul a tervezett útvonal is látható, így ha azon maradok, viszonylag egyszerű kitalálni, hogy merre lehetek. Szerintem ezt érdemes mindenkinek megoldani, aki egyedül jár erdőbe bringázni.

Egy ordenáré nagy terepes perecem után gondolkodtam el, mi lett volna, ha itt most mozgásképtelenre sérülök.

Azóta nem megyek terepre egyedül.

Malacos találkozásom volt nekem is pár, ha lendületben voltam, és valahol tőlem oldalra bukkantak fel, akkor még véletlenül sem lassítottam. Olyan is volt többször, hogy előttem 50-100 méterre volt egy család, akkor simán visszafordultam.

Egyszer esett meg, hogy vacak úton poroszkáltam a bicajjal, és olyan 10-20 méterre tőlem bukkant fel egy malac, akkor azért meghűlt ereimben a vér. De jobban megijedt, mint én és elvágtatott. Mindenesetre biztos, ami biztos, eltekertem onnan.

Országúton, éjjel úsztam meg egyszer centikkel egy borzot.

Addig nem is tudtam, hogy azok ekkora böszmedék puhos dögök.

Ha elkapom, tutira totálkár a brinyó.

tavasszal a nagyün sürejében nem megyek bele, mert ki tudja mikor akadok össze egy vaddisznóval.

inkább az emberektől "félek" - ahogy más is írta fent. sajnos kötött már belém vadász. elmondott minden sz.rdarabnak. vörös fejjel ordított.

annyira rosszul esett, hogy elment a kedvem a bicajozástól hetekre, pedig nem vagyok egy olyan érzelgős fajta a főnökeim, kollégáim is elég idióták, megszoktam már a barmokat.

de az erdőbe, terepre pont azért megyek hogy kicsit nyugtom legyen.

nem szoktam durván csapatni és éjszaka, meg vadászati szezonban nem is megyek nagyon terepre.

sokat túrázom is, tisztában vagyok hogyan kell viselkedni az erdőben. erre tessék a kerekfejű alkoholista vadász kioszt a hiluxból.