Egy régi időkből származó Khmer Bokator harcos le tudott volna győzni egy ókori görög pankrátort?

Egy fenéket. A spártaiakat, és az elitebb római katonákat kikötözték egy oszlophoz és bottal verték őket, hogy bírják a fájdalmat, a spártaiakat még korbácsolták is. Kesztyű nélkül bokszoltak súlycsoportok nélkül, és a földön birkóztak (nem volt ott tatami). Akik hozzászoknak a fájdalomhoz, azoknak is kialakul az általad említett "testpáncél", el ne képzeld, hogy ez keleti dolog. A különbség annyi, hogy ezt maguk a keletiek külön gyakorolták, más módszerekkel. Míg az ázsiai ezt meditációs légzőgyakorlatokkal, némi bambuszbottal való csapkodással edzette fel a testét.

Arról nem is beszélve, hogy a fehér embernek eleve erősebb az izomzata és a csontozata (fizikálisan erősebb), mint egy ázsiainak. (Mondjuk az ázsiaiak hajlékonyabbak, az ízületeik erősebbek)

Egy thai/kínai/japán....harcos edzette évekig a testét, keményítette. Egy átlag sárgánál keményebb lett, ez igaz, de alig lett keményebb, mint egy olyan európai aki egyáltalán nem keményítette a testét.

Fakírok is bírják a fájdalmat. És?

Katonáknál, valódi harcban a fájdalom csak egy idegimpulzus, a valódi sérülések (ízületek használhatatlanná válása, inak-izmok sérülése, elvérzés, eszméletvesztés) a lényegesek, ezeken meg nem lehet csak úgy keménykedéssel segíteni. Úgyhogy lópikulát nem ér az, hogy valakit kikötözve bottal vernek, meg tatami nélkül edz a földön. Mai brazil jitsusok tatmin edzenek, ettől még megfojthatnak és megölhetnek egy másik embert, maximum élesben nem lesz közben kényelmes a földön. Gyilkolásnál aztán sokat számít..

Tehát a kikötözött ember bottal verése maximum értékvesztést jelent, a normális emberi értékrend eldobása, és még csak kardállóvá sem teszi az embert. Mondjuk az ember az állatokkal is hajlamos így bánni, miért tenné másképp a saját társaival? Ez egy alacsony tudati szintet jelent, se többet se kevesebbet :)

Azzal nem értek egyet, hogy a bottal való ütögetés és a fájdalomtűrés bármilyen testpáncélt is kialakítana. A fájdalomtűrés nem véd a sérülések ellen, a kemény csontok semmit sem érnek a lágy szöveteket ért sérülések ellen. Az éles fegyverek pedig elérik a lágy szöveteket, olyan a csontvázunk amilyen.

Én mondjuk nem vagyok rasszista, teljességgel nem érdekel mely rasszoknak milyen stramm a testfelépítése, milyen hajlékonyak az ízületeik. Mivel mindet fogja a golyó is, alap esetben pedig a kés is. Ugyan úgy meghalnak, bármennyire keményen edzettek. Inkább a mozgékonyságuk számít, melyik harcos tud előbb megfelelő halálos és megállító hatású szúrást/vágást bevinni. Ehhez továbbra sem nagy fizikai erő kell, 60 kilós ember lemészárolhatja a 130 kilós amcsi focistát és a ókori hoplita hadsereg tagját is, persze az sem kizárt hogy a 60 kilós embert törik össze vagy kaszabolják le. De valójában nem a fizikai paraméterek fogják eldönteni.

Ma egy pusztakezes küzdősportban sokat számít a fizikum. Éles harcban már csak egy tényező, pl. nagy ember lassabban vérzik el. De elvérzik..

"Arról nem is beszélve, hogy a fehér embernek eleve erősebb az izomzata és a csontozata (fizikálisan erősebb), mint egy ázsiainak. (Mondjuk az ázsiaiak hajlékonyabbak, az ízületeik erősebbek)"

Ez így van. Mondjuk ilyen szempontból a négereknek pedig még jobbak a testi adottságaik. :)

Kemény a bokator, de még mindig nem elég letisztult. Egy mozdulat legyen egy ütés, és ne 4-5 mozdulatból jöjjön ki egy rúgás. Tényleg túl sok az akrobatika, meg a csiribí-csiribá benne. A térd és könyök technikák pedig messze nem olyan pusztítóak, mint ahogyan azt sokan gondolják. Ha betalál a könyök az tényleg nagyon kemény, ez igaz. Viszont túl rövid a könyök hatótávja, nem is lehet gyorsan kivitelezni, célozni is nehéz vele. Ha nézel igazi thaiföldi muay thai mérkőzéseket láthatod, hogy 40 könyökütésből 42 mellé megy, ha véletlenül betalál akkor az egész stadion őrjöng, oké durva K.O, de könyörgöm egy jobb egyenes sokkal, gyorsabb és pontosan és egyszerűbb is kivitelezni. Ráadásul szintén tud kemény lenni az is.

A muay boran és a bokator ugró térdelése vagy ugró könyökütése tényleg nagyon látványosak, nagyon epiv badass-nak néznek ki, de a gyakorlatban ez nem fog működni. Mert egyszerűbb elkapni valakit és belezúzni a földbe, majd ott ököllel sorozni a fejét.

"Azzal nem értek egyet, hogy a bottal való ütögetés és a fájdalomtűrés bármilyen testpáncélt is kialakítana. A fájdalomtűrés nem véd a sérülések ellen, a kemény csontok semmit sem érnek a lágy szöveteket ért sérülések ellen. Az éles fegyverek pedig elérik a lágy szöveteket, olyan a csontvázunk amilyen."

Na mert a chikungos légzőgyakorlatos bizbasz Aranyharang technikával biztos jobban fel lehet keményíteni a testet, az bezzeg majd véd a kard és a lándzsa ellen, hogyne persze. A keleti módszerek sem védenek a lágy szöveteket ért támadás ellen.

Amúgy a silat mesterek is bottal verik a tanítványaikat, hogy felkeményítsék a testüket. A shaolinok is léceket törnek egymás fején össze. El ne képzeld, hogy a makiwara csapkodás a testfelkeményítés.

Ti most azt mondjátok mese.

De persze nem tudjátok. Szemétláda például meglehetősen tárgyilagosan írt, vele lényegében véve mindennel egyetértek.

Ti viszont gyerekesek vagytok. Miért gondolom ezt? Azért, mert azt az érzetet keltitek, mintha most valamiben nyerni szeretnétek, pedig egyrészt most nincs küzdelem, másrészt ennél a kérdésnél igazán vita sincsen (volt egy másik kérdés, európai küzdősportok kontra keleti harcművészetek, ott volt vita, ott írtok még lenne is értelme).

Tehát leírni azt, hogy

"Na mert a chikungos légzőgyakorlatos bizbasz Aranyharang technikával biztos jobban fel lehet keményíteni a testet" , baromság volt.

Ugyanis nem válasz arra, hogy a keménykedés és bottal verés értelmetlen. Az, hogy a keleti belső típusú feledzés sem eredményesebb, még nem teszi értelmessé a nagy, erős, kemény testfeledzést. Ez érthető? Nem nyerhetsz azzal, hogy mást ugyan olyan bénának kiáltasz ki.

Másfelől jobban meg kell vizsgálni, hogy egyáltalán igazad van-e.

"Így van az ilyen csí energiás baromságokat nem kell elhinni. Én olvastam, olyat hogy a kínai kung-fu nagymesterek annyi csít tudtak termelni, hogy amikor azt áramoltatták a testükben akkor kibírták az ütéseket, meg ilyenek. Jó kis mese. :D"

Előbb el kellene dönteni, hogy valóban mese-e, vagy van-e valóságlapja. Ugye ha valamihez nem értünk, és kijelentjük róla hogy mese, akkor csak a saját tudatlanságunknak és jelentéktelen személyes véleményünknek adunk hangot.

Ez intelligens ember előadásában valahogy úgy hangzik, hogy 'én még ilyet nem láttam, illetve ismereteim szerint talán nem is lehetséges DE annyi eszem nekem is van, hogy tisztában vagyok az ismereteim korlátozottságával, így nem tudom eldönteni a valóságosságát'

És ezzel kb. azt bizonyítom legalább, hogy nem egy 18 éves szintjén áll a világnézetem, gondolkodásom :)

"Előbb el kellene dönteni, hogy valóban mese-e, vagy van-e valóságlapja. Ugye ha valamihez nem értünk, és kijelentjük róla hogy mese, akkor csak a saját tudatlanságunknak és jelentéktelen személyes véleményünknek adunk hangot."

Pedig a csí energia az mese, és nincsen valóságalapja. Keleti misztikum és babona.

Én viszont vallástörténész vagyok és nem kevés mítikus szöveget olvastam eredeti ókori nyelveken hatalmas harcosokról, akik egymagukban több tucat ellenféllel végeztek (például szamár álkapocs-csonttal); óriásokat vertek le parittyával; vagy még korábban sárkányokkal vívtak stb. A mítoszokat illő tiszteletben tartjuk, de a realitást azért másképpen kezeljük.

A helyzet az, hogy a harcban általában az erősebb/jobb győz, főleg statisztikai átlagban. A vasfegyverek leverik a bronzfegyvereket mint vak a poharat; a modernebb edzéstechnikák pedig jobb harcosokat képeznek mint a tiszteletre méltó ősi hagyományok.

A zsákolás jobb mint a katázás; a katázás pedig még mindig jobb, mint a meditáció. Ez van. Persze az NLP alapján egy már kiképzett harcosnak nagyon is hatékony a meditáció/imagináció, de ez csak a már képzettekre vonatkozik.

Az ilyen khmer legendák persze haha. Sárkányok sőt démonok ellen is hatásosak ugye? xD

"a modernebb edzéstechnikák pedig jobb harcosokat képeznek mint a tiszteletre méltó ősi hagyományok."

Ez így van. Viszont a hagyományos edzésmódszer is lehet hatékony, amennyiben ésszerű, pontosabban életszerű. A távol-keleti harcművészetekben az állatformák (pl: kung-fu, bokator) vagy a katák (pl: karate), viszont elavultak és fölöslegesek.

A valóságban egy éles összecsapásban senki sem fogja azokat a mozdulatokat csinálni, amiket katázáskor gyakorol. Innentől kezdve akár tetszik egyeseknek akár nem, a formázás egy TELJESEN FELESLEGES dolog. Amit nem fogunk vagy tudunk majd igazából is használni, azt fölösleges gyakorolni.

A harcművészet micsoda? Hogyan lesz jó harcos valakiből? Kérem szépen úgy, hogy elsajátítja az adott harci mozgásokat, a technikákat és a hozzájuk tartozó taktikákat. Akinek JÓ az edzésmódszere, abból valószínűleg JÓ harcos is lesz. Akinek pedig nem jó, abból gyenge harcos lesz. Ennyi, ezen nincs mit szépíteni.

Ez olyan dolog, hogy rothadó gyümölcsből nem lehet finom gyümölcstortát csinálni, jó (azaz friss) gyümölcsből pedig igen. Ahogyan a technika is fejlődik, úgy kell(ene) a harcmodoroknak is fejlődniük. A tradicionális stílusok nem igazán tudnak lépést tartani, a küzdősportokkal.