Küzdősportoknál előny vagy hátrány a nagy izomtömeg?

Nyilván úgy ér valamit a nagy izomtömeg, ha mellette megvan a rutin, az idegrendszeri betáplátság egy adott küzdősporthoz, a stílus igényeihez igazítva specifikusan lett felépítve az izomtömeg.

Lehet, hogy egy laikus, nálad nagyobb embert uralnál side controlban, de mondjuk egy testharcos alapokkal rendelkező személyt, aki rutinos biztos nem.

Nem mindegy melyik küzdősportról beszélünk. A sportág típusa meghatározza az edzendő izmokat.

A taekwondoo egy lábra építő sport. Gyors, pontos, erőteljes (nem véletlenül, az erő szót használtam) mozdulatokat kell használni. A vádli elülső oldalát és az első combizmokat kell edzeni, valamint a törzs oldalizmait.

A karate olyan mozdulatokat használ, ahol az ízületek megfeszülnek. Ehhez hosszú, egyenletes, de nem feltétlenül hirtelen mozdulat kell. A vádli hátulját és a hátsó combot, valamint a bicepszet, az alkar belső részét és a mellizmot érdemes.

A földharcokhoz "tekeregni" kell és rövid mozdulattal erőt használni. A hát és a gerinc melletti izmok, a vállak, a tricepsz és a mellizom ami szükséges.

Ezek ellentétei pedig hátrányosak az adott küzdősportnak. Természetesen nem részleteztem, hiszen a vállizomzatot 6 részre lehet szedni, a mellizmot 4-re, a tricepszet 3-ra, a bicepszet 5-re, az első combot 9-re, a hátsót szintén 9-re, a vádlit 4-re, az oldalizmokat (oldalanként) 11-re. Ezekből mind-mind van ami hátrányos, van ami előnyös. Az aktuális küzdősporthoz tartozó mozgáskultúrának megfelelően kell edzeni az izmokat. Így nem lehet általánosítani.

Az izom sűrűsége állandó. Így a tömegével (nem tökéletes arányban) együtt a térfogata is nő. Az ütés ereje a lendületből származik (hiába nagy a tömege, ha nincs elég lendület az ütésben), ami az izmok esetében a rugalmasságból származik. Mint tudjuk, a rugalmasságnál, minél hosszabb a nyúló test, annál nagyobb erő kell a továbbfeszítéséhez. Viszont ennek ellentetjeként az összehúzódás annál nagyobb lendülettel fog rendelkezni, minél hosszabbra feszítettünk. Így a lendületet úgy tudjuk növelni (ami nagyobb erőt, majd nyomást eredményez a végén), ha azokat az izmokat eddzük, amik a kar és láb nyújtásakor nem nyúlnak, hanem összehúzódnak, mint például az első comb, vagy a tricepsz. A fojtó és leszorító fogásokhoz pedig azok az izmok szükségesek, amik behajlított karnál összehúzódnak, hogy nehéz legyen kifeszíteni, mint például a bicepsz, vagy a hátsó comb.