Vívás megítélése, vélemény?

Teljesen laikus vagyok a víváshoz. Úgy látom, hogy a vívás kimondottan intellektuális sport, ahol nemcsak az erőnlét és a technika számít, hanem nagy szerepe van a tapasztalatnak és a jó taktikának is. Talán pont ezért a vívók később érnek be, mire ezeket a tapasztalatokat megszerzik, de egy vívó harmincas évei végén is még a nemzetközi élmezőnyben lehet.

Emellett a vívók a civil életben is jellemzően magas képzettséget, diplomát, sokan tudományos fokozatot szereznek.

Három fegyvernek, tőr, párbajtőr, kard. Eltérő az érvényes találati felület, vágni csak a karddal lehet, a kard és a tőr esetében fontos, hogy kié a kezdeményezés, párbajtőrnél elég, ha megbököd. Karddal lehet vágni, ez a leglátványosabb. Más a fegyverek mérete, a kosár nérete és alakja, valamint a markolat is eltérő. A penge hajlékony, ahol érvényes felület a csukló, az alkar, ott akár a kosárral hárított penge is meghajolva beszúrhat. A védőruha párnázott, a nők műanyag mellvértet hordanak alatta.

Szaknyelve francia, a bíráskodás is ezen a nyelven folyik. A mérkőzések előtt és után pengével tisztelegnek, végén kezet fognak a nem kesztyűs kézzel (ez gyakran a bal). A találatot illik jelezni, bár egyre pontosabb a gépi jelzés.

Magyarország hagyományosan erős a vívószámokban, egy sor olimpiai aranyat köszönhetünk a sportnak. Kezdetben olasz mesterekkel dolgoztak, és katonai kötődésű helyeken művelték inkább (érthető okból). Erősek még az oroszok, olaszok, franciák, a koreaiak, talán a kínaiak is.

Az olimpiákon rotálják, hogy melyik fegyvernemekben van csapatverseny, és melyikben nincs.

A tévés közvetítéséket nagy világversenyeken gyakran egy magyar stábra bízzák, mert az operatőrök és a rendező munkája eredményeként nagyon jól követhetők a küzdelmek. Jók a képkivágások, a lassításon jól látszik, hogy mi történt.

Nagy pontosságot, mozdulatgyorsaságot, robbanékonyságot, hajlékonyságot követel. Fejben nagyon sok dől el.