Suhajda Szilárd biztos volt benne legbelül, hogy megcsinálja/időben feladja? Halálára nem is gondolt? Mi a véleményetek?

El kellene már engedni a médiának ezt a témát, értem én, hogy Suhajda Szilárd halálából eladható híreket tudnak csinálni, de már nagyon túl lett pörgetve.

A Mount Everestre feljutni már nem igazán számít hírnek.

Szervezett formában már évente több száz ember feljut a hegy csúcsára, közöttük volt, aki 80 évesen, műlábbal. Ez főleg pénz kérdése náluk, az ösvény végig biztosítva van.

A nem biztosított úton mászók sokkal több nehézséggel, veszéllyel néznek szembe, számukra a hegy valóban veszélyes tud lenni.

A szervezett túrista mászókra felügyelnek, szükség esetén kapnak oxigént (és szükség lesz rá), vagy nem engedik tovább.

A sportból mászók általában kisebb csoportokba szerveződnek, ritka, aki totál egyedül indul fel a hegyre.

Suhajda Szilárd egyedül volt.

Senki nem tudja, hogy mit gondolhatott.

Tapasztalt hegymászó volt, de egyedül volt, és a bajban nem számíthatott senkire, nem volt nála oxigénpalack sem.

A magashegyi agyödéma tünetei közé tartozik az itélőképesség elvesztése is.

Az, hogy valójában mit gondolt, nem fog kiderülni soha, de feltételezhető, hogy az oxigénhiányos állapotban rossz döntéseket is hozott (nem fordult időben vissza)

Elég sok vlogot, blogot szoktam angolul nézni az everestről, 2500-3000felett már nincs olyan, hogy tiszta gondolat, 6000felett pedig szinte mindenki vigyorog mint a tejbetök és úgy beszél, mintha be lenne baszcsizva…

És nem, nem tudják hol a határ, ha tudnák, eleve nem mennének oda… és ezt most nem bántásból írom, én pl DH-zok, ha tudnám hol a határ, nem csinálnám, így viszont szerencsétlen feleségem kénytelen elviselni, hogy általában dugig vagyok horzsolásokkal nyilt sebekkel.

“A Mount Everestre feljutni már nem igazán számít hírnek.“

Mondjuk itt se abból lett hír, hogy feljutott, hanem abból, hogy nem.

Rokon sportot űztem, ismertem hegymászókat, én nem másztam, de olvasni sokat olvastam a témában. Ahogy már írták is, 8000 felett nem igazán tud tisztán gondolkozni, reális döntéseket hozni.

Oxigén és segítők nélkül fokozottan nehezebb, veszélyesebb.

Elég lassan haladt, de nem tudta felmérni, hogy vissza kellene fordulni, mert nem fog menni, sajnos nem volt rá reális esélye ,hogy feljusson és ami fontosabb, épségben vissza is érjen.