A judo-t űzhetem kövéren is?

persze.

vannak súlycsoportok benne.

Gondolom félti az édesanyja. Engem sem engedett soha bokszolni. Mindig azzal jött, hogy úgyis szét fogják verni a fejemet. A birkózástól is fintorgott, mert szerinte karfiolfülem lesz. A karatét elfogadta volna, mert ott meg sem ütötték egymást, de végül belátta, hogy semmit sem ér. Soha nem engedett semmilyen komoly küzdősportot, mert szerinte ez mocskos verekedés és az első edzésen péppé verik a fejemet. Egyszer olyan hisztit levágott a kick-box edzés miatt, hogy azt hittem kiugrok az ablakon. Pedig ott egyáltalán nem volt sparring, csak esetleg egy külön edzésen, de oda sem engedett volna, mert biztosan megvertek volna szerinte. Én megértem, hogy ha egy szülő félti a gyerekét, de akkor már az utcára se menjünk ki, mert a fejünkre eshet valami vagy egyből elüt egy kocsi. Nem szabad ilyen fosingernek lenni, mert csak a saját és mások kárára megy. Jelen esetben az enyémre ment. Bocs a hosszú történetért, de most ez ki kellett adnom. Nekem ennyi maradt, úgy érzem elpazaroltam az időmet. Talán még érzékem is volt hozzá. Így meg felnőttebb fejjel már nem látom értelmét belefogni.

Bocs az offért.

Kérdező, a judon is bele fognak vágni a földbe, meg ott is feszítenek ízületet, ott is össze kell akaszkodni keményen, mint a birkózásban. Le is fojthatnak. Ott is beszedhetsz egy karfiolfület. Ez is csak egy erőszakos verekedés egy laikus szemében.

Én judo versenyző vagyok. Én se a pehelysúlyban nyomatom. Attól függően mennyi idős vagy van +66kg, +81kg, +90kg, +100kg súlycsoport. 5éven keresztül versenyeztem jómagam is nehézsúlyban. Visont a csoport neve elárulja, hogy kifejezetten nehéz itt nyerni. Volt olyan, hogy egyedül voltam 100kg alatt 8 indulóból. Szerintem, ha egy jobb egyesületnél kezdesz le fogsz fogyni, ugyanis valamirevaló judós súlyzózik is(nézz utána, ha nem hiszed)és edzésbe építve nyomják sok-sok kardióval.

Összegezve: bátran kezdj judozni és majd lesz, ami lesz. Versenyző már nem biztos, hogy lehetsz(megjegyeném: azért elég sok esélyed van). A súly/kinézet miatt ne aggódj, ha valaki 127kg súllyal versenyző neked is mennifog x kgval

Sok sikert!

Kövér?

Én 110+ kilóval kezdtem 178 centivel tavaly szeptemberben, most 98 kg körül vagyok. 37 évesen.

Az más kérdés, hogy 2 hónapig sportkrémen, meg magnéziumtablettán éltem... :)

Az első edzések (sőt, az első övvizsga) az esésekről és a földharc alapjairól szól. Mire effektív elkezdesz dobálni és dobásból esni, addigra megerősödnek az izmaid (törzs izmai, has, hát, nyak, bordaközi izmok). Megverni, szétszedni nem fognak, nem tépik ki a kezed és a lábad, nem fognak megfojtani.

Abból ugyanis senki nem tanul, ha egy szép színes öves szétszedi a kezdőt, mint Blöki a lábtörlőt. Nem is ez a cél. Minden edzésen van technika-tanulás, van randori (gyakorlóküzdelem, ami arról szól, hogy te is próbálkozol, az ellenfél is próbálkozik, és ha szépen dinamikusan, nagyjából pontosan sikerül a technika, akkor a másik esik belőle) - és persze van a küzdelem.

A dobásokat is meg lehet úgy csinálni, hogy abból jól lehessen esni, meg persze oda is lehet valakit vágni a tatamihoz jó magasról és utána még rá is esni, hadd érezze a törődést. Ez viszont ritkán cél, főleg nem a kezdőkkel szemben.

Szóval keress egy judo klubot és kezdd el nyugodtan, anyu is megnyugodhat, hogy jó helyre kerül a gyerek. Ráadásul egy kezdő judoruha olcsóbb, mint egy noname futócipő...