16 évesen megéri elkezdeni Aikido edzésekre járni? Vagy már késő van?

Kedves #10!

Valóban van ilyen értelmezése is az aikidónak. Valamiféle aikido az is, amiről Te beszélsz, de az aikido eredeti szándéka szerint inkább közelebb áll ahhoz, amiről TáplálkozásHarcműves beszél. Az aikido közvetlen elődje, a Daito-ryu filozófiája: egy csapással ölni. (Buddhista filozófiával áll összefüggésben ez is, hogy ne okozzunk fölösleges szenvedést.) Megnézed az aikido technikáit: irimi nage, tenchi nage, shiho nage stb. mind arról szólnak, hogyan tudod az ukét rövid úton belepasszírozni az aszfaltba. És igen, azért járok bokszolni az aikido mellett, mert én így tudom végrehajtani a technikákat úgy, ahogyan szeretném. Biztosan nem értem az aikidót, de én legalább meg tudom csinálni a technikákat olyan ukén is, aki nem szeretné, hogy megcsináljam rajta. Óriási különbség a látványszínház-típusú aikidóhoz képest.

Hát, kedves kérdező, az utóbbi kérdéseddel feladtad a leckét :D

A budo egy nagy lavór, egy összefoglaló név. Ide tartozik a judo, a kendo, az aikido, a iaido, stb. A budo-t a szamuráj osztály lefegyverzésével és Japán modernizációjával hozták be, mert fontosnak tartották, hogy a szamurájokhoz tartozó, főbb értékeket átmentsék a régi korból az újba. A budo tehát egyfajta nevelési célzattal jött létre (most nagyon lebutítom), kb. nevezhetjük egyfajta sajátos pedagógiának is. A régi rend, a bujutsu, vagyis kimondottan harci technikák gyakorlása veszélyesnek találtatott az új, békés és modern rendre, ezért egy időre a hivatalos oktatását be is tiltották.

A bujutsu a harc eszköze volt, a budo a béke eszköze. Amennyire tudom, a real aikido-t azért (sem?) nem nevezik aikido-nak, mert a technikai repertoár egy részét megtartotta ugyan, de önvédelmi irányba (jutsu) terelte az amúgy nevelési célzattal (do) létrehozott aikido-t. A filozófiai és spirituális hátteret mellőzte.

Ez neked max. akkor fontos info, ha kimondottan érdekel a személyiségfejlesztés része (abba, hogy bármilyen harci iskola mennyire fejleszti a személyiséget [egy szinten mindenképpen amúgy], ne menjünk most bele), érdemes hagyományos aikido-t oktató helyet keresni.

Ha viszont önvédelmet tanulnál, és tetszik az "erőszakmentesség" elve, akkor a real aikido jó választás lehet. Úgyis az dönt majd, hogy tetszik-e, amit csinálsz.

A vita maradéka érdekes, mert maga az aikido kétféle fő verzióban létezett. A II. világháború előtt inkább aikijutsu formában létezett. Ez az, amiről Aczél és Aikiboxer beszél. A világháború után O-Sensei áttért egy lágyabb irányzatra, ez az kb., amiről *10 kolléga beszél. Tehát megkülönböztetünk egy háború előtti és utáni szakaszt a fejlődésében. A háború előtti tanítványok nem szerették a háború utáni aikido-t. De mindkettő "igazi" aikido. Fukakusa sensei külön kiselőadást tartott erről, kiemelve, hogy minden O-Sensei-től ered, ami aikido, így mindenki O-Sensei tanítványa, és amit csinálnak, az mind aikido. Pont.

A kétfajta gondolkodásmód, amit itt látunk, itthon ugyanúgy megosztja az aikidokákat, mint külföldön. Magam is megpróbáltam a "zúzós" irányba elmenni, hangsúlyt fektetve a működésre, de én is "üresnek" éreztem az egészet (na persze, ez totál egyéni dolog). De az a fajta, hát, hogy is neveztétek, "társastánc", amivel azért lehet találkozni itthon, szintén bökte a csőrömet, mert nálam semmilyen fejlesztő hatása nincs, ha az uke mellé üt, vagy a tori inkább figyel a szép körívre, és nem is veszi észre, hogy torkon tudom vágni a szabad kezemmel -.-'

Ugyanakkor kinek mi a fejlesztő hatású. Én a falra mászok attól, hogy ha gyengén kell megfognom egy hakamást, mert felszisszen, és arra panaszkodik, hogy betartok neki. Részemről hiányzik az alkalmazkodás, vagyis jobban kell figyelnem a tori képességeire. Ő még nem tart ott, hogy erősen támadjak. Aikido.

A gyöngécske kezű hakamásnak pedig pont az lenne fejlesztő hatású, ha a kényelmességét levetkőzve megpróbálná úgy végrehajtani a technikát, még ha ehhez nagy adag frusztrációt kell is lenyelnie a torkán, ill. eldobnia a lustaságát, hogy az működjön is, amikor nem akarják. Vagyis alkalmazkodjon az uke-hez. Aikido.

Van abban is valami, amit *10 kolléga mond: üres technika. De van abban is valami, amit a többiek mondanak: ha a technika nem működik, akkor a "harmónia", ami elérni vélünk, illúzió csupán, mert elérni képtelenek leszünk. Márpedig az igazi aikidot nem a szőnyegen érjük el, hanem akkor, ha el akarnak taposni minket, és ezt megússzuk anélkül, hogy bárki is nagyon megsérülne. Akár az utcán, akár akkor, amikor vitába kerülünk egy idegesítő majommal egy bárban.

Szerintem, és akkor ezt el is könyvelhetjük egy középutas vélemények. Muhaha xD

A barátnőm szerbiai:)

Amúgy a katonák nem krav magát tanulnak? Az egyik rokonom ilyen katona ízé mizé fentebbről és krav magát tanulnak.

Igyekszem én sem mindig véleményt nyilvánítani. Csak értetlenséggel tekintek a katonák, meg tekesek képzésére.

Azért aki Zölleinél kiképződik (oktat még a honvédségnél?) az szerintem tanul valamit.