Milyennek tartjátok a saját karate stílusaitokat?

miért nem nézel le ezekre az edzésekre személyesen?

nálam alap,hogy 2 évente klubot,edzőt váltok.

semmi ilyesmi.

2 év alatt,mondjuk 8-10-15 fős csoportban,megismerek,kiismerek mindenkit,ők is engem,ez meg sparringnál egy idő múlva megszokáshoz vezet.

meg elkötelezni sem szeretem magam,túlzottan haverkodni se.

a vége mindig az,hogy edzés előtti délután már 4-5en hívnak,hogy megyünk ma,meg ilyesmi,meg az edzővel menni fellépni,szervezkedni.

ezért 1-2 sportágon belül maradva,de klubbot váltok időnként.

és de.

egy edzésből is le lehet szűrni,hogy van e dolgod ott.

sparringolsz egyet az edzővel,és ha simán lever,akkor van mit tanulni tőle.

ilyen rohadt egyszerű.

ha oldalról magyarázva tartja az edzést,nem vesz részt benne,nincs sparring meg ilyenek,onnan meg tipli.

az ökölvívó termet nem nevezik dojónak.

akkor onnan lépj le mindenképpen.

ahol jól tudnád hasznosítani a karate alapokat,az a kickbox,és ott van sparring,meg fejre ütés is,plusz az edzőket sem kell istennek szólítani,elég az,hogy edzőbá.

arra írtam,hogy Én nem említettem azt,hogy karatéznék.

kipróbáltam még egészen kis koromban,de nem nekem valóak a természetellenesen merev mozdulatok,szabályok,mezítlábazás stb.

a kickbox gyenge-e?

egy bunyóst nem az adott stílus fogja minősíteni,csak kiegészíti,csiszolja az alap képességeit.

kick boxon a legtöbb helyen külön edzenek a kezdők és a haladók.

ezért alakulhatott ki az a kép,hogy gyengusz,mert elsőre a legtöbben kezdő edzésre néznek le.

bunyóztam tapasztalt kickboxolókkal,és kemény fickók.

kiváló ritmusérzék,gyorsaság,kőkemény állóképesség,nagyon jó ökölvívó tudás.

de nézz bele ebbe,szerintem meggyőző-

http://www.youtube.com/watch?v=rNvJEC5cHpY

a 72% százalékos elég spártai válaszokat ad, de igaza van. A Rockyból a Dolph Lundgren jut eszembe rólad :D semmi lélek, csak a gyakorlat.

De egyébként minden benne van, ha egy edző csak oldalról magyaráz, japánul számolgat és félévente egy sparring van, akkor tényleg tipli. Jó, persze más ágban (MMA) hamarabb, gyorsabban célt lehet érni, mert az kifejezetten erre lett teremtve. Én nekem nemis kell az a brutalitás.

Én csináltam shotokant néhány évig, erősségei a gyorsaság és lehetőleg egy mozdulattal öld meg vagy törd el valamiét az ellenfélnek. Nagyobb távolságok, relative kevés számú technika, egyenes ütések.

Szerintem ezzel több támadó ellen is fel lehet venni a harcot, képzeld azt, hogy gyorsan állonversz egymásután két embert, azok talán törés nélkül nem is ússzák meg. Semmit földharc, tekerjük ki, feszítsük le, egyszerűségre épít. Hátrányai, hogy talán nem tanít meg annyira védekezni, és teis könnyen sebezhető maradsz (persze eddző kérdése is)

Aztán kyokushinoztam, kifejezetten a megacélosítás miatt. Mert hát olyan nincs, hogy mindent védesz, egyes ütéseket be kell nyelni. Nameg pszichológiai fölény, ha teljes erőből oldalbarúgnak, és túléled. Ez már közelebbi stílus, köríves mozdulatokat is ismer. Az Ashihara is hasonló, talán az még egy fokkal gyakorlatiasabb, van benne fejreütés is.

Én mondjuk személy szerint a shotokan felé húzok, mert még mindig jobb, ha az nyer, aki gyorsabb, pontosabb, mint AZ, aki pusztán erősebb, jobban bírja az ütéseket. De hát ez egy soha véget nemérő dolog, lehet, hogy majd 10 év múlva a kungfú-ban teljesedsz ki, mert az közelre sok kicsi technikákat szereti