Szerintetek miért ilyen tohonya a magyar nép, hogy a felnőtt lakosság 10%-a sportol csak rendszeresen?

*15:05

Az, hogy rendszeres mozgással (krónikus) betegségek előzhetőek meg, korrekt információ.

Kis hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között vannak. Ez erősen kötődik az életmódhoz és a káros szokásokhoz. Ilyenek pl. a dohányzás és az elhízás, amik önmagukban is ritkábbak a rendszeresen sportolóknál.

Rahedli kutatás szól arról, hogy a fizikai aktivitás megelőző szerepet játszhat a kardiovaszkuláris betegségekben. Vess egy pillentást pl. erre a linkre: [link] kulcsszónak írd be, hogy cardiovascular disease physical activity.

A kardiológiai rehabilitációs programok és terápiák szerves része a mozgás, kezdve a magas vérnyomástól a szívrohamig. Az enyhébb magas vérnyomást önmagában kezelni lehet mozgással, a súlyosabb esetekben pedig jótékony a hatása, mert a vérnyomás (Hgmm-ben mérve) meredekebben esik ilyen betegeknél, mint egészséges személyeknél. A rehabilitációval kapcsolatban vannak olyan adatok, melyek szerint a csak testmozgást tartalmazó programok 27%-kal csökkentették a halálozást, a csak érrendszeri megbetegedésből eredő halálozást pedig 31%-kal. Fizikailag aktívaknál a hirtelen szívhalál rizikója is alacsonyabb. Jóllehet, erős aktivitás mellett kijöhetnek olyan, korábban is meglévő betegségek, amik hirtelen szívhalálhoz vezetnek :P

Cukorbetegségeknél a szinten tartásnál a mozgás ugyanolyan fontos, mint a diéta. Normalizálja a vércukor szintjét, javítja az inzulin hatékonyságát, egészségeseknél csökkenti a rizikót (pl. a túlsúlyt).

A mentális fáradtságra is jó a mozgás. Bár, igazából bármi jó, ami elüt attól a tevékenységtől, ami kifárasztott. Stresszoldó hatása régóta ismert, és több funkcionális (szervi ok nélküli) megbetegedésről (pl. hátfájás, bizonyos fejfájások és emésztőrendszeri betegségek) tudjuk, hogy közük van a tartós stresszhez. Arról nem is beszélve, hogy rendszeres mozgással olyan mozgásszervi betegségek előzhetőek meg, mint a gerincferdülés (vagy hozhatóak helyre, pl. gyógytornával).

Vagyis a rendszeres mozgás pont azok ellen a betegségek ellen véd (vagy azokra jelent gyógyírt), amik ma az országban a legnagyobb gondot okozzák.

A vírusokkal kapcsolatban: a rövid edzés emeli a neutrofil sejtek, limfociták, természetes ölősejtek számát. Igaz, az erőteljes és hosszan tartó mozgás csökkenti, mert az stresszválaszt provokál ki a szervezetből. Emiatt emelkedik a kortizol koncentrációja, ami többek között visszafogja a citkontermelést (tudtommal ezek "vezetik nyomra" a fehérvérsejteket, biztosítják köztük a kommnunikációt, és még fél tucat feladatuk van). Állatkísérletekből pedig arra is van adat, hogy a fizikailag aktívabbakban magasabb a természetes ölősejtek száma és aktivitása. Bár ezt emberen nem sikerült kimutatni. Sőt, versenyzőknél éppen alacsonyabb szinten ketyeg az immunrendszer.

Arról is hallottam, hogy rendszeres mozgással idősebbeknél emelni lehet a dehidroepiandosteron (DHEA) szintjét. A DHEA szintje alapból csökken a korral, ami magasabb kortizol szintet eredményez. A kotrizol pedig visszafogja az immunműködést. Kb. ezt hívják immunöregedésnek, ami a DHEA emelésével lassítható. Ennek meg köze lehet azon adatkhoz, hogy a rendszeres mozgás mellett nő a várható élettartam.

Bár elismerem, a tudásom elég felszínes a témában, a hibákért ne harapjátok le a fejem :P

11:57 A keringési megbetegedéseknél tudtommal a túlsúly csak az egyik rizikó. A stressz és a megfeszített életmód itt talán nagyobb szerepet játszik. A többi felvetéseddel egyetértek.

Bár, a diéta tartása sem megy olyan könnyen. Beszélgettem erről egy kardiológussal, és ő mondta, hogy sokan nem tartják a diétát (a sportot sem, ez igaz). Ahogy közeledik a kontroll időpontja, úgy igyekeznek egyre jobban, hogy felmutassanak valamit. A megfeszített életmód ugyanúgy betehet az étkezésnek (főleg városi lakosoknál), mint a rendszeres mozgásnak. Rehabilitáción ezért is beszélnek életmódváltásról (mozgás + étkezés + szellemi pihenés). Az pedig már érdekes, hogy az ember ugyan miért nem eszik mondjuk kevesebb pacalpörköltöt (vagy sétál napi 15 percet), ha túl van egy szívrohamon, és tudja, hogy nagy a kockázata a következőnek, ha nem változtat. Hasonló a helyzet a dohányzással is, azt sem mindenki hagyja abba, hiába vannak túl a második stroke-on (a nikotin miatt szűkülnek az erek az agyban, ami növeli az elzáródás esélyét). "Lehet valami" a kérdező "lustaság" felvetésében, még ha nem is ez a legjobb szó rá, és általánosítani sem jó, sőt, sértő is lehet azokra, akik pl. tényleg kidolgozzák a belüket, és otthon a férj meg nyaggat, hogy miért nincs kimosva a szennyes.

Urbán Róbert ezért is beszélt sokat anno pl. arról, hogy rendszeres mozgás alatt nem csak sportot kell érteni. Ide tartozik a gyaloglás, a lépcsőzés, az esti 15 perces séta, kutyasétáltatás is (ami már több ember számára elérhető, mint a sport).

A Kérdezőnek meg köszönöm, bár sok olyan emberről tudok, akikhez képest a tudásom tényleg felszínes. A sport és immunrendszer előadáson pl. nem ültem bent, ha jól emlékszem xD