A Scitec Myo Max-től lehet bármi bajom?

A biológia ( a görög bios - 'élő' és logos - 'tudomány' szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésésének, működésének, és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológusok az élet legkülönbözőbb szerveződési szintjeit (például gének, sejtek, soksejtű egyedek, populációk, fajok, társulások, bioszféra) tanulmányozzák.

A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében. A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban, Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean-Baptiste Lamarck szintén 1802-ben. Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur”) már címével jelzi a mai értelmét.

A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis, probiológia) néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.). A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai. Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.

Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:

az atomi és molekuláris szinttel a molekuláris biológia, a biokémia, a biofizika, a genomika, a proteomika foglalkozik, de minden biológiai tudománynak lehetséges molekuláris szemlélete és ilyen szintű vizsgálata.

a sejtek működését a sejtbiológia vizsgálja.

több sejt együttműködésének kapcsolatrendszerét a szövettan, a szervtan és a szervezettan kutatja, míg a működéseket az élettan (fiziológia) tanulmányozza.

a genetika foglalkozik az öröklődéssel, az öröklődő változékonysággal és így a szervezetek változatosságának végső forrásával; a genomika a teljes genom működéseit egyszerre elemzi.

a fejlődésbiológia azokat a folyamatokat és mechanizmusokat kutatja, amelyekkel a szervezetek keletkeznek, növekednek, fejlődnek a halálukig és közben öregszenek.

a fajok sokféleségével, azok rendszerezésével foglalkozik a rendszertan, míg a sokféleség létrejöttét és a földtörténeti kibontakozását az evolúcióbiológia kutatja, és ezen belül az egyes élőlénycsoportok rokonsági leszármazásával foglalkozik a törzsfejlődéstan és a származástan.

az egyes fajok belső felépítését az anatómia, az állatok viselkedését az etológia, míg az emberét a pszichológia, illetve a humánetológia vizsgálja.

az élőlények közötti hatásokkal, illetve az élőlények és környezetük egymásra hatásával foglalkozik a szupraindividuális biológia, illetve az ökológia.