Argentin tangót elsajátítani nulla tánctudással rendelkező fiúnak mennyire (lehet) nehéz? Látottak alapján nagyon nem tűnik könnyűnek (élőben és felvételek alapján), de ha ez a tánc tetszik a legjobban, akkor nem szeretnék mást/könnyebbet megtanulni.

Másik általam szépnek tartott a quick step - és a bécsi keringő is imponáló -, de valahogy ezt a "séta zenére" argentin tangót valami elképesztően csodálatosnak, érzésekkel teli lélekemelő táncnak látom. A leírásból nem valószínű, hogy látszik, de eléggé bátortalan az illető - főképp - a táncok tanulásával kapcsolatosan, de néha még a hölgyekkel szemben is. Mindkettőn változtatna végre már! (Elvégre harapni még egyikőjük sem harapott meg. 😉)

Csak a tánc esetén szerintem legalább háromszor annyi idő lenne szükséges egy akármilyen tetszőleges szint eléréséhez, mint egy táncokra hamar ráérző - vagyis átlagos - egyénnek (lehet ez a tanárnak és a hölgyeknek idővel kiakasztó lenne - újabb feszélyezettség).

Magántanárnő esetleg? Lendíthetne sokat (vagy legalább többet, ha nem is sokat) a helyes lépéseken/mozdulatokon/tartáson, illetve a rutin megszerzésén (magán az egészen)?

________________________________________

A nőkkel, lányokkal szembeni bátortalanság nem az itt gyakran leírt eseteket jelenti - ha gondok is vannak, azokért nem őket hibáztatom - nálam annyiban nyilvánul meg, ez az egy okozza, hogy: nem lehetek elég jó nekik. (Vannak férfiak, akiknek nagyon megy, szinte természetes, sugároznak, van egy nagy adag belső békéjük, elképesztően pozitíz jövőképük, sármosak, égnek a tettvágytól, vagyis fel tudják kelteni a női vágyat, ami a legfontosabb. Ez így is van, és írja is millió cikk, ill. hozzászólás, hogy szükséges. Én nem igazán vagyok ilyen talpig nagybetűs úr, vannak hibáim. Vagyis a bátortalanság abból fakad, hogy az elvárt szintet nem tudnám hozni, amit annyira szeretnének/megérdemelnének.)