Ha mindennap sétálnék 10 km-t akkor lefogynék?

Ceteris paribus igen.

Amire a többiek végtelen nagyképűen célozgatnak (kalóriaszámlálás, kalóriadeficit), az pedig egy halál egyszerű dolog.

Az életben maradásodhoz kell valamennyi energia (légzés, testhő, sejtek megújítása stb). Ezen felül minden tevékenység is energiát igényel. Ha csak ülsz egy helyben, gondolkozol, egész odáig, hogy maratont futsz, vagy cserepet pakolsz, vagy egy vaddisznóval iszapbirkózol.

Ezt az energiamennyiséget be kell vinned a szervezetbe, étellel, itallal, mert mi a napfényből nem tudunk fotoszintetizálni. Ha többet viszel be, mint amit elfogyasztasz, akkor a maradék zsírrá alakulva tartalék lesz. Ha kevesebbet, akkor a tartalékolt zsírból nyer a szervezet energiát. Első esetben hízol, a másodikban fogysz.

A fétisizált számolásnál tudnod kell, hogy

1. mennyi az alapanyagcseréd. Ez jól becsülhető néhány adatból.

2. mennyi a napi tevékenységed energiaigénye. Ez már nehezebb, mert amit valaki bizonyos aktivitásnak érez, az a nem biztos, hogy a számítás készítőjének is ugyanaz.

3. A sporttal fogyasztott extra energiamennyiség. Laborban jól mérhető, okosórák kiírnak valamit, ugyanarra a tevékenységre akár jelentős eltéréssel is. Illetve erre is vannak kalkulátorok, hogy mondjuk 30 perc ugrálókötél, vagy 1 óra tempós bicajozás hány kcal, de itt is van némi szórás.

4. Az elfogyasztott étel-ital energiatartalma. Készételeknél ez könnyen és pontosan mérhető (minél homogénebb egy termék, annál jobban, tehát egy pohár tej egész pontosan annyit tartalmaz, mint ami a dobozra van írva, de pl. egy adag műzli már bőven eltérhet, attol függően, hogy épp zabpehelyből, mogyoróból, vagy mazsolából hullott több az adagodba). A házilag készített ételekre is igaz ez, az "egy adag kelkáposztafőzelék", vagy 20 deka pörkölt nem lesz pontosan ugyanannyi - a pörköltben pl. mennyi volt a csont, vagy milyen hosszú volt a szaftja, stb).

Az első hármat összeadod, a negyediket kivonod. Ha pozitív számot kapsz, akkor az azt jelenti, hogy kevesebbet eszel, mint amit elfogyasztasz, tehát hosszabb távon fogyni fogsz. Hogy észlelhető legyen, ezt napi 500 kcal körüli értékre szokták javasolni, ha nagyobb darab vagy, lehet akár 1000 is.

Egy kiló zsír 7700 kcal, tehát ha napi 1000 "kalóriával" (igazából kilokalóriával, de csak simán kalóriának mondjuk) kevesebbet eszel, akkor nagyságrendileg heti 1 kilót fogysz.

A számolás alatt sokan csak az étel-italt értik, megsaccolják (lásd fent a becslés hibáinál, hogy miért csak saccolni tudják) az igényüket, levonnak 500-at, és úgy rakják össze a kaját, hogy ebbe beleférjenek. Ez sokszor vezet lehetetlenül kis adagokhoz, ami nemcsak hogy kényelmetlen az éhségérzet miatt (ehhez hozzá lehet szokni hamar), de gyakran hiányoznak is belőle tápelemek, leggyakrabban a szénhidrátok (valamennyi kell), az olajok/zsírok, esetleg a rost, de gyakran vitaminok, ásványi anyagok is. (És akkor nem értik, hogy miért töredezik a hajuk, csíkozódik a körmük...)

Tehát ha a kalóriaszámlálás végén az jön ki, hogy 32 szem rizs és 2 deka sovány csirke, egy fél szem gyöngyhagymával a vacsora, akkor bizony növelni kell a mozgásmennyiséget!

A napi 10 km séta elég jó, főleg akkor, ha 3 nap után nem hagyod az egészet a francba - mert hát 10 km sétát (főleg ugyanazon az útvonalon, vagy néhány útvonalon) elég hamar meg lehet unni. Szarul fog esni 38 fokban is, meg esőben is, meg -10 fokban is ki kéne menni, ha ez a terv... Amúgy egy kalkulátor nekem két óra közepes gyaloglásra 467 kcal-t írt (100 kilós férfi).

Ha pontosan ugyanannyit eszek, akkor a sétától szűken meg is van a napi 500 mínusz. A kérdés az, hogy egyébként mennyit eszek, és alapból hízok-e éppen. Ha napi 1000 kcal többletben vagyok, akkor a sétával csak azt érem el, hogy lassabban fogok hízni. Ha épp egálban vagyok, akkor fogyni fogok ettől. Ha meg eleve fogyóban vagyok, akkor még gyorsabban fogyok.

Fogyás = több elégetett kalória, mint bevitt kalória

Nyilván egészségesen úgy érhető ez csak el, ha növeled a kalóriaégetés oldalt. Koplalással nincs egészséges fogyás. Így a 10km gyalok jbb a semminél.

Alapvetően az úszás lenne a fullos legjobb kezdő sport, a kíméletessége miatt. Most nyár van szerencsére, így klórt meg a beteg embereket is el lehet kerülni

Az úszással az a baj, hogy egy kezdő, gyakorlatlan úszó minden kímélet, meg tehermentesített izület mellett túl nagy intenzitáson kell, hogy dolgozzon, ha nem akar megfulladni. Ettől viszont hamar kifullad, hamar elfárad, nem fog annyit mozogni, ami különösebben megérződne a fogyásában.

Mondjuk inkább úgy, hogy a vízben végzett mozgás nagyon jó kezdő sport, legyen az vízben torna, vagy csak mellig érő vízben gyaloglás, futás, ugrálás. És ezeknek már az intenzitását is lehet szabályozni.