Táncosok, akik vékonyak lettetek, hogyan küzdötök meg a bodyshaminggel, testsúlyra irányuló kérdésekkel a hétköznapokban?

Előzővel értek egyet. Most itt az nem világos számomra, hogy neked kényelmes-e így, vagy változtatni szeretnél. Ha neked jó így akkor bunkózz vissza valamit, a kövérek nagyon érzékenyek tudnak lenni és akkor megtanulja, hogy hagyjon békén.

Amúgy én is egész életemben vékony voltam, de amikor eldöntöttem hogy változtatok és elkezdtem kondizni és rendesen enni, akkor az evés része nem volt komfortos, de bevált. Az elmúlt pár évben többet nőtt a testsúlyom mint előtte 15 év alatt kb.

aki beszól, azzal közöld hogy kövér disznó. majd amikor megsértődik, kérdezd meg, hogy miért más a te testedet gúnyolni, mint az övét? népnevelés magasfokon.

amúgy le kell szrni, az emberek korlátoltak, ma meg főleg az a divat, hogy lefolyunk a székről és követeljük hogy építsenek szélesebb széket, mert az egyszerűbb mint elgondolkozni rajta, miért van ennyi kövér ember és tenni ellene.

én ha beszól valami nyugger ha elsétálok a nyugdíjasotthon előtt, csak közlöm vele, hogy akkor pofázzon, ha szebb lesz nálam, és másnap valószínűleg még direkt ki is kontúrozom a bordáimat a haspólóm alatt, hadd egye a fene.

(nem értem amúgy, az összes kövér emberrel is közlitek, hogy márpedig a világ minden bajára az a megoldás, hogy elmész kondizni, vagy csak nekünk nem szabad a saját testünket megtartani és kell kigyúrni magunkat? nem akarok úgy kinézni mint rubint réka, már bocsi. nőiesség is van a világon)