Lemondanátok a futásról?

Régen rengeteget futottam, imádtam. De sajnos túlzásba vittem. Vagy két éve nem futottam, pihentettem a térdemet, mert már a tempósabb sétától is fájt. Most finoman újra akartam kezdeni, de nagyon fáj a térdem. Anno nagyon rossz volt a technikám, tudom, hol rontottam el, csapkodtam a sarkam a földhöz. Maga a futás gondolata mosolyra késztet, tényleg nagyon szeretem, de nem akarom huszonévesen egy életre tönkretenni a térdemet. Térdvédővel is fáj, maximum egy kilométerrel később. Ma négyig bírtam, az ötödik már nem ment. Műttetni nem szeretném, de nehéz lemondanom róla, pedig látom, hogy ebből semmi nem lesz, ha évek múlva még rosszabb is a fájdalom, mint anno. Kerékpározni nem szeretek, így az kilőve. Viszont a súlyzós edzés is tetszik, de valahogy félek vagy nem tudom, hogyan kezdhetnék bele. Pedig látványosan jobb alakot csinál, mint a kardió. Mindig is a futás volt az én sportom, a csapatsportok sem hoznak lázba, most pedig olyan elveszettnek erzem magam, de szeretnék újra ambiciózus lenni a sport iránt. Itthon egyébként vannak súlyzóink, így lenne rá lehetőségem elkezdeni, csak annyi érzés kavarog bennem.