Hány évig kell megtartani a hivatalos iratokat: Szóval minden ami egy háztartásban előfordul, mert minden papír megtartásához nagy tároló kapacítás kell, tárolás módja, elektronikus-elöregszik, papír?

Ez nem jogi kérdés?

Általában 5 évet, csak vigyázz: ha pont utána kérik, az kellemetlen.

A távközlési szolgáltatás esetén 1 év az elévülés; de készülék-, vagy egyéb vásárlás esetén 5 év. Az áram- és gázszolgáltatás esetén 2 év az elévülés. A többinél 5 év.

Ugyanakkor a számlákon szokott szerepelni a nyilvántartás szerinti egyenleg a számla kibocsátásakor; ha ez az aktuális számla összege, akkor nincs tartozás. Én ezt úgy veszem, hogy rendben vagyunk; felesleges a korábbiakat őrizni. (Ha több az egyenleg, akkor sem biztos, hogy tartozás van. Ha nem egyenletes időközű a számlakibocsátás, akkor előfordulhat, hogy az előző befizetését még nem könyvelték le az új elkészültekor.) A számláim egy része elektronikusan érkezik, azokat őrzi a kibocsátó, illetve letöltöm, és elektronikusan tárolom.

Ingatlan adás-vétellel kapcsolatos iratokat életem végéig őrzöm, illetve, az örökösöm is valószínű ezt teszi. Nincs belőle olyan sok egy életben.

A biztosítási szerződéseket is őrzöm, amíg aktuális. Ha lejárt a 10 éves élet- és megtakarítás biztosításom, és megkaptam az összeget, lezárt ügy, nem kell tovább. Ha eladom az autót, vagy biztosítót váltok, a régi szerződés nem kell tovább. A szerződések kapcsán keletkezett iratokat (általában egy évre szólnak: díjértesítő, hozamértesítő stb.) az új megkapásáig őrzöm.

A Polgári Törvénykönyv szerint 5 év az általános elévülési idő, de megengedi az ettől való eltérést is. Sőt, maga a Polgári Törvénykönyv is határoz meg olyan eseteket, amelyek eltérnek az 5 évtől.

Külön jogszabályi rendelkezés miatt a távközlési szolgáltatás esetén 1 év, villamos energia- és vezetékes gázszolgáltatás esetén 2 év az elévülési idő. Távközlési szolgáltató számlájánál is lehet 5 év, ha az nem (csak) szolgáltatásnyújtást, hanem készülékvásárlást (is) tartalmaz.

A számlákon szokott szerepelni a nyilvántartás szerinti egyenleg a számla kibocsátásakor; ha ez az aktuális számla összege, akkor nincs tartozás. Én ezt úgy veszem, hogy rendben vagyunk; felesleges a korábbiakat őrizni. (Ha több az egyenleg, akkor sem biztos, hogy tartozás van. Ha nem egyenletes időközű a számlakibocsátás, akkor előfordulhat, hogy az előző befizetését még nem könyvelték le az új elkészültekor.)

Egyébként már a Nemzeti Hulladékkezelő kivételével (akik jó, ha időnként papíralapú számlát tudnak adni, nemhogy elektronikusan lehetne kérni) elektronikusan kapom a számlákat; a megjelenés helyén őrzik.