Miért mondják hogy nálunk jogszolgáltatás van, nem pedig igazságszolgáltatás?

Mondják. De nálunk nincs jogszolgáltatás. Jogfosztottság, különböző embereknek különböző mértékben, az van.

A két fogalom között egyébként a különbséget a tudomány állása és az egyes ember tudománya közötti különbségben érdemes keresni. Arról van szó, hogy a bíró nem ítélkezhet belátása szerint, hanem mérlegelnie kell az elé tárt tényeket, és ezt összevetni a létező törvényekkel, annak alapján (a megfelelő paragrafusok alapján) dönthet. Ha tehát például valamire nincs öt év kiszabható büntetés, akkor öt évet semmiképpen se adhat.

Itt a lényeg az "elé tárt tényeken" van. Adott egy ügyész (felperes ügyvédje). Ismeri valamennyire a jogot, előtárja a bizonyítékokat. Adott egy védő (alperes ügyvédje), ő is előtárja a cáfolatokat (saját bizonyítékait). Ha egyik szakmailag gyenge, kevés adatot tud adni, a másik azokról kimutatja, hogy hibásak. Így a bíró csak hiányos adatok alapján vizsgálhatja, melyik paragrafus illik ide (például a balek ügyvéd nem találja a gyilkos szerszámost, zavaros indítékot tár elő, a rafinált másik ügyvéd sorra cáfol és hoz nem támadható alibit - legalábbis a másik nem tudja cáfolni. Mit tehet ilyenkor a bíró, még akkor is fel kell mentenie a gyilkost, ha egyébként látta a gyilkosságot). A jog elé tárt események szerint nem történt gyilkosság, a jog tehát érvényesül. Az igazság az, hogy történt, de a büntetés az előbbiek miatt mégis elmarad, igazság tehát nincs.) (ugyanez a helyzet, ha meglopnak. Nem tudod igazolni, mit loptak el, nem ismered fel az elkövetőt, ő viszont kimutatja, hogy akkor 100 km-re volt - például egy hazug barátja segítségével, akiről nem lehet kimutatni, hogy hazudik - tehát a jog feltételeit (az elkövetést) nem tudod bizonyítani, ő viszont tudja, hogy nem ő volt, tehát a jog érvényesül, ő szabad. Igazság viszont nincs, mert megloptak)