Nincsen egységben foglalvaaz öregségi nyugdíjasként dolgozó a személy és vagyonörőknek az alapfizetésük megnevezése, amivel a munkaadók visszaélésére adnak okot. Meddig még?

Országosan beszélek az öregségi korban lévő nyugdíjasokról, azokról a személy és vagyonőrökről, akik ilyen munkaviszonyban dolgoznak. Országos törvényellenességet folytatnak azok a munkáltatók akik a munkaszerződésekben a megjelölt havi alapbért 150 000 Ft bruttó bérben jelölik meg és ezt is fizetik a munkavállalóknak. Ugyan is a személy és vagyönőrők álltalában 24 órás szolgálatot folytatnak, ebben az időben ez a személy WC-re aligha tud el menni- aligha tud étkezni inni stb. A 150 000 Ft-os megadott bruttó havi béren felül ezt a munkavállalókat megilleti az MT-ben előírt alap fizetésen túli bérpótlkok amit a munkaszerződésekből kifelejtenek a munkavállalók rögzitteni. Nos ilyen esetekre öszpontosítva ha a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordul bizonyára biztos a pernyerése a munkáltatójával szemben. De előnyősebb ha a NAV-hoz fordul mert ebben az esetben a cég vezetője ellen büncselekmény alapos gyanúja miatt előzetesbe is kerülhet. Számos olyan megoldással játszák ki a munkáltatók a MT it de arra nem gondolnak, hogy mindig azon a vezetőn csattan az ostor aki a munkaszerződést aláírta mint munkáltató. Vannak olyan szerződések is ahol már alvállalkozónak adta ki a személy és vagyonőri munkákat azonban erről elfelejtették a munkavállalókat ki értesíteni, ez esetekben is az a felelős aaki a munkaszerződést aláírta, és mindenkor az az érvényes, módosítani csak közös megegyezzéssel lehetséges a munkavállaló beleegyezésével. Nézzünk egy példát. Egy gyár örzés védelméért a védendő gyár vezetőlye havi 7 millió forintot fizet ki a megbizóttnak. majd a megbizott kiadja egy alvállalkozónak ezt a munkát havi öt millióért. ez az alválalkozó felvesz három személy és vagyonört akikkel elvégezteti a munkát és kifizet a három biztonsági őrnek 1 000 000 Ft-ot zsebből e alvállalkozónak megmaradt haszna havi 4 millió forint ez éves szinten 48 millió forint majd megszünteti tevékenységét és éli világát ez bíróság eljárásokban szerepelt példák voltak. De sok sok esetben a megbizó és a megbizott összejátszanak abban hogy alvállalkozóval végezteti a munkát. Nos az ilyen eseteket sem díjazzák ma már a bíróságok. Ma egy öregségi nyugdíjasnak 240 munkaórával számolva kézhez kell hogy kapjon havi 460 - 500 ezer forintot. Nos tisztelt munkáltatók és öregségi nyugdíjas munkavállalók tessék tályékozódni a törvényes keresetek előírásaiban. Ha bárki valami gyanusat észlel nyugodtan nyomja fel a munkaadóját aki a munkaszerződést aláírta.