Szerintetek ez mennyire törvénybe ütköző?

" azt bárki letöltheti bűntetlenűl" - igen, letöltheti.

Te már az újraterjesztésről beszélsz ami egy másik cselekmény, miközben a videó tartalma ugyanúgy egy másik ember szellemi tulajdona.

A törvénybe ütközésnek amúgy nincs skálája: vagy legális valami, vagy nem. Nyilván addig nem tudnak számon kérni míg ki nem derül a terjesztés, viszont utána az összes érintett meg tud téged nevezni, mint a videók forrása.

#1 már hogy ne lenne "a törvénybe ütközésnek skálája"? pontosan ez alapján szokta a bíróság mérlegelni, hogy mekkora bünti jár a törvénysértésért. nem véletlenül van a BTK-ban a legtöbb törvénysértés szankciójánál tól-ig érték megadva, mert attól függ a büntetés, hogy mekkora súlyú az elkövetett törvénysértés, milyen enyhítő/súlyosbító körülmények merülnek fel...

#2 az, hogy más nagyobbat rúg valakibe, mint te még nem fogja csökkenteni a te bűnödet, legfeljebb az övé nagyobb lesz. viszont, ha többen követitek el, akkor az már csoportosan, vagy bűnszövetkezetben elkövetett bűn is lehet, ami súlyosbítja az alap cselekmény büntetési tételét. ezt csak a súlyosság érzékeltetése miatt írom, hogy az itt említett videó terjesztésnek van-e büntetőjogi vonzata, arra később térünk ki

#3 a kérdés nem ütközik törvénybe és azért tette fel a kérdező, hogy tájékozódjon, ami akár nagyobb fokú törvény tiszteletre is sarkallhatja. hiba lenne moderálni.

#5 amiről te beszélsz az egy technológia miatt szükséges átmeneti tárolás, amit a gép tőled függetlenül végez. erre természetesen lehetőség van és semmilyen törvényi akadálya sincsen. viszont abban a pillanatban, hogy ebbe a technikai folyamatba te belenyúlsz és az átmeneti tárolóhelyről máshova átteszed a letöltött anyagot, pláne ha még tovább is küldöd valakinek, már egyáltalán nem arról a használatról van szó, amit a gép ahhoz végez, hogy te meg tudd nézni a videót.

innentől a válasz az alap kérdésre:

a videónak mindenképpen van egy készítője, az ő szerzői joga eldönteni, hogy a felvétellel mi történhet. azzal, hogy feltette a netre nem adott rá engedélyt, hogy bárki bármit csináljon vele. azzal, hogy a YouTube-ra feltöltenek valamit, csak arra adnak engedélyt, hogy ott, ahova feltették és amíg fent hagyják, addig mások megnézhetik.

a szerzői jog lehetőséget ad magán célú másolat készítésére, de ebbe sem a másoknak átadás, sem a nyilvánossághoz való közvetítés bármilyen formája nem tartozik bele.

ha a felvételen ember van, vagy emberekről személyes információk jelennek meg benne bármilyen formában, akkor a kérdés már nem csak szerzőjogi, személyiségi jogi, sőt adatvédelmi oldala is van. ugyanis a képmás és hangfelvétel engedély nélküli elkészítése és közlése az érintett engedélye nélkül a személyiségi jogok megsértését jelenti, illetve minden személyes adat kizárólag az érintett hozzájárulásával és csakis a hozzájárulásban meghatározott célokra történhet. (erre korábban is elég szigorú szabályok voltak, a GDPR (General Data Protection Regulation, magyarul az EU általános adatvédelmi rendelete) pedig tovább szigorította.

például, ha egy boltban elkérik a telefonszámodat, hogy értesíteni tudjanak az vásárlásoddal kapcsolatban, akkor nem hívogathatnak téged mindenféle más reklámokkal és nem is adhatják át a telefonszámodat másoknak, csak akkor, ha erre te külön engedélyt adsz nekik - persze általában úgy szokták kérni az engedélyeket, hogy reklámokat is küldhessenek, de már ezt is sokkal kevésbé tehetik meg és itt különben sem aktuális ez.

ha a tulajdonos törli a YouTube-ról a felvételt, az azt jelenti, hogy már senkinek nem szabad megnéznie ott - és ha ő nem ad rá engedélyt és lehetőséget, akkor sehol máshol sem. még ha az adatgazda engedélyt is ad az adatai kezelésére, akkor is lehetősége van az engedélyt visszavonni és ilyenkor az adatkezelőnek törvényi kötelessége az adatkezelést beszüntetni, az adatokat törölni.

ha az adatok kezelése, terjesztése valamilyen kárt (akár anyagi, üzleti akár lelki sérülés, trauma) okoz valakinek, akkor kártérítési igénnyel is élhet, illetve a felvétel és a terjesztésével elkövetett visszaélés súlyától függően akár hitelrontás, becsületsértés, zaklatás is megvalósulhat.

a szerzői, személyiségi és adatvédelmi jogok megsértése alapvetően polgári peres eljárásra tartozik és nem büntetés jár érte, hanem sérelemdíj és/vagy kártérítés megfizetésére kötelezhetnek. viszont, ha a jogsérelem és a károkozás olyan mértékű, akkor akár büntetőjogi következményei is lehetnek és akár börtönbüntetés is lehet belőle.

bizonyos esetekben az ilyen tilalmakat felülírhatja, ha fontos társadalmi kérdések megvitatására nem lenne lehetőség valakinek a jogainak megsértése nélkül. például egyes esetekben emberek megúszhatják büntetés nélkül akár magán, akár üzleti, vagy államtitkok megsértését is, ha bizonyíthatóan és a bíróság által is elfogadottan olyan súlyú információk közzétételéről van szó, amik jelentős társadalmi hatással vannak és a megvitatásuk közügy. de a te helyzetedben azért erre nem sok esély van. ezek főleg nagy súlyú politikai ügyek újságokban megjelenésére szoktak vonatkozni.

illetve kivétel (lehet) az is, ha a szóban forgó felvétel bűncselekményt bizonyít. ebben az esetben a hatóságoknak minden további nélkül átadhatod és a bíróság majd eldönti, hogy bizonyítékként felhasználják-e vagy sem, ezt nem befolyásolja, hogy jogszerűen került-e hozzád.

túl a jogászkodáson érdemes egyszerűen korrekt, tisztességes, becsületes, normális emberként gondolkodni. ha a másik törölte a videót, akkor valószínűleg nem akarja, hogy mások lássák. ha ő nem akarja, akkor neked nem kéne az ő akarata ellenére mégis terjesztened. képzeld magad a másik helyébe és gondolj bele, hogy te örülnél-e, ha azt tennék veled, amire te készülsz éppen. ha a válasz nem, akkor ne tedd meg.

jogszerű és emberi megoldás is, hogy megkeresed az illetőt és megkéred, hogy adjon engedélyt a felvétel továbbadására/közzétételére és ha megadja, akkor nem sértesz jogokat, mert már van rá engedélyed. ha meg nem engedi, akkor tudod, hogy nem akarja, ezért jobb, ha nem teszed meg.

jogforrások:

moralizálásként kezdjük a 10 parancsolattal:

VII. Ne lopj! (mert a felvétel nem a tiéd)

VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! (mert a történeted alapján árthat neki a felvétel)

X. Mások tulajdonát ne kívánd! (mert a felvétel nem a tiéd)

[link]

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.

11. § A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja

17. § A mű felhasználásának minősül különösen:

a) a többszörözés (18-19. §),

b) a terjesztés (23. §),

c) a nyilvános előadás (24-25. §),

d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §),

e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),

f) az átdolgozás (29. §),

g) a kiállítás (69. §).

23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

[link]

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2:46. § [A magántitokhoz való jog]

(1) * A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és hivatásbeli titok oltalmára.

(2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.

2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]

(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

[link]

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

3. § E törvény alkalmazása során:

1. * érintett: bármely információ alapján azonosított vagy azonosítható természetes személy;

2. * személyes adat: az érintettre vonatkozó bármely információ;

3. * különleges adat: a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó minden adat, azaz a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok,

5. § * (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha [...] a személyes adatot az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozta és az az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges és azzal arányos.