Unokára kerülhet-e póthagyatékival földtulajdon?

A tulajdonjog biztosan nem évül el és az állam sem kaphatja meg a földet, azt az unoka biztosan meg tudja szerezni. Viszont ha más elkezdi művelni, és azt a tulajdonos hagyja, 15 év után a birtokos elbirtokolja és onnantól az ő tulajdona. Ha pedig nem művelitek, esetleg földvédelmi bírság szabható ki.

Ha nálam jelentkezne ez a probléma, felhívnám azt a közjegyzőt, aki régen a hagyatéki eljárást intézte, ő biztos tudna konkrét felvilágosítást adni.

Elbirtokolni akkor lehet, ha valaki 15 éven át SAJÁTJAKÉNT használta. Tehát, valamiért azt gondolta, hogy azt jogosan használja, és csak 15 éven túl derül ki, hogy mégsem.

Pl. Jakab nem akart ezzel foglalkozni, és odaadta a szomszédjának használatra, állapotmegőrzés fejében. Amikor a szomszéd is meghalt, akkor jött annak a fia, és csak azt látta, hogy az apja ezt az egész területet művelte, azt nem tudta, hogy csak a fele volt az apjáé, és ő művelte tovább.

Vagy: a szomszéd valamikor régen eladta a saját földjét. Nem jól mutogatta meg, hogy hol van a határ, vagy a vevő volt értetlen, de a lényeg, hogy a vevő mindkét részt művelte, mert azt hitte, hogy az egész az övé, Jakab pedig nem ment oda (mert meghalt), hogy hát ez az enyém.

Mondjuk, most ezt nem tudom, hogy erdő művelési ágú földről van-e szó, vagy olyan szántóról, aminek egy részét benőtte pl. az akác, mert nem mindegy. Emiatt lehet, hogy a példáim nem jók, de az lényegtelen.

(Vannak még más feltételei is az elbirtoklásnak, de ezt a területet nyilván még nem birtokolták el, mert a földhivatal szerint Jakab nevén van.)

Ami lényeges, és téged érint:

Az örökség nem évül el attól, hogy nem jelentkezik az örökös.

Póthagyatéki eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik.

Tehát elvileg Pistike is elindíthatja.

Elképzelhető, hogy valamiért mégsem ért vele egyet a jegyző, akkor csak annyiban másabb a helyzet, hogy Pistike mindent Guszti nevében intéz, a hivatalos papírokat aláíratja apjával. Gusztinak mindkét esetben csak a póthagyatékira kell elmenni (ami kb. félóra, ha minden szálán megy), és ott már lemondhat az örökségéről, így azt eleve Pistike nevére írják.

FELTÉVE, hogy Jakabnak nem volt másik gyereke, és Gusztinak se. Mert akkor az összes leszármazott összes ma élő leszármazottja potenciális örökös.

Ha Jakabnak nem volt másik gyereke, de Gusztinak nem csak az ő Pistikéje van, akkor a nevére veszi az eljárásban a földet, aztán Pistikének ajándékozza, hogy a másik gyereket kizárja. Egyenesági rokonok között az ajándékozás járulékmentes, csak az ügyvédet kell fizetni.

Az eljárás menete:

Jakab utolsó lakhelye szerinti jegyzőnél kell beadni a papírokat. Előtte lehetőleg személyesen meg kell beszélni vele, hogy milyen beadványra van szükség, miket kell mellékelni. Ha valamit nem tud mellékelni Pistike, akkor a beadványhoz mellékelt levélben le kell írni, hogy miért nem tudja, pl. mert már olyan régen meghalt Jakab, és elvesztek a papírok. Azt is le kell írni, hogy Pistike miért érdekelt a póthagyatéki eljárás lefolytatásában. (De minden ilyent elmond a jegyző.)

A jegyző majd kiadja az ügyet egy közjegyzőnek, és az fogja az eljárást lefolytatni, tehát tőle fog majd Pistike kapni egy papírt, hogy hová kell menni neki meg Gusztinak.

Az egész eljárás ingyenes.

(Tavaly intéztem 2 póthagyatékit apám nevében, ezért vagyok képben.)