Építkezés osztatlan közös telken, egy tulajdonstárs gátolja, mit lehet tenni?
Van egy osztatlan közös telek, amin van kettő épület. A nagyobbik épület egy társasház 6 db lakással 6 tulajdonostárs külön tulajdonában és a tulajdoni hányadukhoz tartozó telekrésszel. A másik teljesen különálló épület 2 db lakás az én tulajdonom és 20% tulajdoni hányaddal rendelkezem így. A házat le szeretném bontani és újra felépíteni a helyi építési szabályokat betartva, megvan minden terv építész és ügyvéd által kidolgozva. Ahhoz, hogy építkezzek elméletileg minden tulajdonostársnak hozzá kell járulni. Az épület romos, a telek rendezetlen, a végében romos tüzelőtárolók vannak. A hozzájárulásért cserébe vállaltuk, hogy elbontjuk a tárolókat és mindenkinek a saját tulajdonába kerül egy új tároló és egy fedett kocsibeálló külön-külön, normális kerítést építünk, a telket rendbe tesszük. Emiatt volt egy közgyűlés és bemutattuk a terveket, amit 5 db tulajdonostárs elfogadott és aláírt, 1 db rossz indulatú 87 éves öregember 10% tulajdoni hányaddal azonban nem volt hajlandó aláírni. Itt aztán nem lesz semmilyen építkezés — mondta, pedig semmilyen hátránya nem származik belőle, még csak nem is az építkezés felőli oldalon lakik, hanem a társasház másik oldalán. Mivel kijelentette, hogy neki nem kellenek a tulajdonostársaknak felajánlott és általuk elfogadott ellentételezések, ezért később felajánlottunk neki helyette pénzt (milliókat), de nem hajlandó tárgyalni. A közgyűlésen született egy határozat, amit ő 60 napig nem fellebezett meg ugyan, de továbbra sem hajlandó tárgyalni, így miatta nem tudunk nekiállni az építkezésnek, illetve nem merünk, mert ott tartunk, hogy mindenki beleegyezett csak ő nem, és ez így támadható elvileg.
A kérdésem az lenne, hogy mit lehet ebben az esetben tenni?
válasza: válasza:3-as vagyok.
Ha jól emlékszem kérdeztél már erről az ingatlanról korábban is!?
Igen kérdeztem tavaly, akkor még a külön válást szerettük volna, de abba végképp nem mentek volna bele, ez a verzió maradt egy csomó kompenzációval amit egy kivételével mindenki aláírt.
Az építkezés alapító okirat módosítással jár, amihez 90%-ban hozzájárultak a tulajdonostársak, és egy tulajdonostárs (10%) pedig nem. Az alapító okirat módosításához valmennyi tulajdonosnak hozzá kell járulni. Született így egy határozat a módosításról. Ebben az esetben ha mindenkinek hozzá kell járulni, de 60 napig nem fellebbezte meg a határozatot az egy db nemmel szavazó, akkor így érvénybe lephet a határozat?
válasza:"Ebben az esetben ha mindenkinek hozzá kell járulni, de 60 napig nem fellebbezte meg a határozatot az egy db nemmel szavazó, akkor így érvénybe lephet a határozat?"
A határozat életbe lép, de a törvénnyel ellentétes határozatot nem hozhat a közgyűlés. (tehát ha valamihez 100% kell akkor a közgyűlés nem döntheti el 90%-kal.
És igen ezt jelenti, hozhat a bíróság az öreg helyett döntést.
válasza:Időlegesen igen. De amit írtam azzal megoldható, csak ez idő. Ez pont azért van, hogy a joggal ne tudjon visszaélni. Nem egyszerű a "közös ló".
Én megkeresnék egy ügyvédet.
válasza:"És igen ezt jelenti, hozhat a bíróság az öreg helyett döntést."
" Ez pont azért van, hogy a joggal ne tudjon visszaélni."
LOL. Tehát ha az öreg nem akarja eladni az ingatlanát, akkor elég a bírósághoz szaladni, nem?
Nem bizony!
Bizonyos jognyilatkozatok pótlását lehet kérni a bíróságtól. Ha pl. valaki a kábelTV-t szeretné bevezettetni, de más nem járul ehhez hozzá és nem tudja indokolni az érdeksérelmét, akkor a bíróság dönt a felperes javára. De megint más a rendelkezési jog. Abba már nem "ugathat" bele a bíróság csak úgy.
Tehát, a kérdező által elmondottak alapján az az ábra, hogy tudomásul kell venni az öreg döntését, még akkor is, ha az a kérdező szerint, netán mások szerint is a józan ésszel szembe megy.
Más (a kérdező felé):
Ha a kérdező építkezni akar (ily módon), ahhoz nem kell a tulajdonostársak hozzájárulása. Kivált nem, ha felújítást eszközölne csak. Ebben az esetben a házat teljes egészében elbonthatja és azt újjáépítheti. Ehhez még talán építési engedély sem kell.
"A hozzájárulásért cserébe vállaltuk, hogy ..."
Hát, ez jó nagy hülyeség volt. Nem tudom ki az ügyvéded, de hogy nem a zseniképzőből szökött meg, az szinte biztos.
Keress meg egy ingatlanjogban járatos ügyvédet és beszéld meg vele a lehetőségeidet. Pl. közös tulajdon megszüntetése, stb. Vigyél minden papírt, dokumentumot, mert azok nélkül bárki csak hozzávetőleges választ fog tudni adni.
Ezt írod:
"mondta, pedig semmilyen hátránya nem származik belőle, még csak nem is az építkezés felőli oldalon lakik, hanem a társasház másik oldalán."
Ember! És még te nevezed őt rosszindulatúnak? Osztatlan közös telek tulajdonosa, ennek minden hátrányával és előnyével.
Idézek:
"A társasház működése során a megváltozott körülményeknek vagy igényeknek való megfeleléshez a társasházi alapító okirat módosítása válhat szükségessé. Ha pedig az alapító okirat kötelező tartalmát érintő változás már be is következett (például közgyűlési határozat alapján), a változást a társasházi alapító okirat módosítása keretében az okiraton át kell vezetni.
Sajnálatos módon sem a társasházi törvény, sem az ingatlannyilvántartási jogszabályok nem adnak egyértelmű és kellően részletes útmutatást a társasházi alapító okirat módosítás végrehajtására, és a szabályozási hiányosságokat a bírói gyakorlat sem pótolta.
Társasházi alapító okirat módosításához főszabályként valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.
Az alapító okirat ugyanakkor felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről.
A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.
A fentiek szerint meghozott közgyűlési határozatot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, amely ekként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okiratnak minősül. A társasházi alapító okirat módosítása esetén az új alapító okiratot a földhivatalhoz be kell nyújtani."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!