A hagyatékátadási terheknél mi a sorrend a hagyatékból történő kiegyenlítésre, ha az nem fedezi a terheket?

Nincs elsőbbség. A terheket a hagyatéki hitelezők között egyenlő arányban elégítik ki.

Ha a teljes hagyaték értéke nem fedezi a terheket, akkor ami van azt a hitelek arányában osztják fel.

Akik pénzt szeretnének látni a hagyatékból, azok csoportokba vannak osztva. Elsőnek az első csoport tagjait elégítik ki, aztán a második csoport tagjait, stb.

Ha valamelyik csoportnak már nem jut elég pénzt, akkor azok követelésük arányában részesednek. A még utánuk következő csoport tagjai pedig nem kapnak semmit.

A csoportok a PTK szerint:

a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;

b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei; (ide tartozik a közjegyző)

c) az örökhagyó tartozásai;

d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;

e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek (vagyis, a kötelesrészen kívüli örökösök).

Ponton belül nincs sorrend. Tartozás és tartozás között nincs különbség. Épp azért vannak pontok, hogy az összes várólistás között sorrendezzen.

A b-ben lehet szerintem olyasmi, hogy ha mondjuk őrizni kell az elhunyt ingatlanát, mert pl. egy külterületi vállalkozásról van szó, és szétlopnák, mire kiderülne, hogy ki örökli.

Tudnal jogszabalyt, torvenyt linkelni, hogy valoban igy van?

En vissza fogom utasitani az orokseget, ami egy ingatlan.

Viszont attol felek hogy tolem, az egyetlen leszarmazottol igy is megprobaljak behajtani a A es a B pontban szereplo koltsegeket, amiket egyebkent boven fedezne a hagyateki vagyon.

Koszonom szepen elore is!

Ptk. 7:94. és 7:95. §

[link]

A temetés költségeinek viselésére csak akkor lehet kötelezni olyan hozzátartozót, aki nem örököl, ha se a hagyatékból, se az elhunyt által kötött valamilyen szerződés által nem lehet máshonnan behajtani a köztemetés árát.