Haszonélvező eladhatja a házat vagy a benne lévő butorzatott?

A haszonélvezö HASZNÁLHATJA az ingatlant meg a berendezési tárgyakat, TULAJDONJOGA nincs, eladni pedig CSAK a TULAJDONOSNAK van joga.

Viszont arra (is) joga van, hogy téged, mint tulajdonost is kizárjon a használtból, azaz nem kell megengednie, hogy ott lakhass, illetve megengedheti akárkinek, hogy odaköltözzön, söt akár albérletbe is kiadhatja.

Jogilag a nagyobb karbantartási munkálatokat te mint tulajdonos vagy köteles fizetni, a mindennapos kisebb javításokat, illetve a közüzemi számlákat ö.

Ha tényleg kiköltözöl, ezeket célszerü átjelenteni a nevére, elötte azonban átíratni kártyás rendszerüre, mert akkor nem tud adóságot felhalmozni ezeken keresztül.

"költözés után a bútorokat(így vettük a lakást) és a házat eladhatja?"

Nem, haszonélvező nem rendelkezhet a tulajdonjoggal. Nincs tulajdonjoga. Ugyanakkor te sem tudod így eladni, mert - gondolom holtig tartó a haszonélvezet - ekkora teherrel senki nem veszi meg. A bútorokat, ha nagyon ki akar cseszni veled eladhatja (pl felteszi a netre), amihez persze semmi joga, de a valóságban kivitelezhető. Egy perben pedig bizonyítanod kéne, hogy a te tulajdonod volt.

"esetleg jogi úton megszerezheti a lakás tulajdonjogát?"

Csak jogi úton szerezheti meg a tulajdonjogát...jó tudom nem ezt a választ vártad :D Akkor szerezhet tulajdonjogot, ha te adsz neki. Ajándék, adásvétel formájában például. Addig csak használhatja, de rendelkezési joga nincs(eladni, megterhelni,hitelt felvenni rá nem tud).

A haszonélvezet azt jelenti, hogy ő lakhat benne, ő döntheti el, hogy ki lakjon még ott vagy éppen kiadhatja bérbe valakinek és övé lesz a bérleti díja a háznak.

A tulajdonosa azonban te vagy és eladni csak a tulajdonos adhatja el.

A bútorok azonban nem képezik a ház részét, azok nem a te tulajdonodban vannak akkor sem ha a házzal együtt vettétek. Arról külön kellene valami papír, hogy azok is a te tulajdonodat képezik. Ha a ház apád nevén volt, akkor a fele tulajdonban az anyád kellett örökölje, hacsak nem eleve a te nevedre lett írva.

Szóval a bútorokat (szerintem)akkor adhatja el amikor akarja, azok az övéi, az ő férje vette vele közösen és nem te. Az a bútor amit te vettél az elmúlt években, az viszot a tied, akkor is ha most a ház része - arra nincsen haszonélvezeti joga, csak a házra.

Azonban egyet ajánlanék figyelembe, hogy az édesanyádról beszélsz.

Arról az emberről, aki nem csak világra hozott, de gondodat viselte akkor is amikor még nem voltál teljesen szellemi képességeid birtokában, nem tudtál vécére járni, pénzt keresni, semmit sem tudtál csinálni. Akkor ő szeretettel gondoskodott rólad, pedig magatehetetlen voltál, nyáladzottál, nem tudtál beszélni sem, kommunikálni sem és pelenkázni meg cipelni kellett.

Legyen bármennyire is kellemetlen és kényelmetlen, hogy idős korban sajnos gyakori az elbutulás, "vénasszonyosodás", ettől még ő marad az, aki korábban a gondodat viselte. Ezt kellene most neked megköszönnöd annyival, hogy elfogadod, idővel sajnos mindenki újra hasonlóvá válik, mint egy kisgyerek.

Nem kell örülnöd neki és nem is kell elviselned - csak tartsd szem előtt, hogy kiről beszélsz.

Kerss olyan kompromisszumot, amivel ő is biztonságban lesz és te is jobban fogod érezni magad. Pl. kereshetnél mellé egy lakótársat. Ha elég nagy a ház, akkor egy másik egyedülálló idős nőnek, aki albérletet keres és el tudja magát is látni, annak nyugodtan ki lehet adni az egyik szobát úgy, hogy csak a rezsinek kell fizetnie a felét a lakhelyért cserébe. Olyat keressetek, aki édesanyádnak is rokonszenves (és viszont). Akkor ők ellesznek kettesben - akár 2 embert is kereshetsz, pl. egy idős párt vagy 2 nőt, akkor hármasban még könnyebben fizetik a ház rezsijét.

Te meg elköltözhetsz nyugodtan, mert sem eladogatni nem fogja a bútorokat, sem azzal nem lesz gond, hogy kifizesse a ház költségeit és még magányos sem lesz.

Tőkéletesen megértem a helyzetedet, az én anyámmal sem könnyebb a helyzet, ezért próbáltam ötletelni a megoldásról. Csak azt írtam le amit magam is mindig szem előtt kell tartsak vele szemben.

De ahogyan már írtam, semmit nem kell tőle sem elviselned, sem eltűrnöd, felnőtt ember vagy. A jó megoldás valójában nem neki lesz fontos, hanem neked, hogy ha már nem lesz itt az anyád, akkor te ne érezd úgy, hogy rosszul tetted amit tettél vele szemben. Mert neked is lesznek gyerekeid és bizony tényleg igaz, hogy az ember visszakapja azt amit ad - csak nem ott ahol számít rá.

A lényeg: egy percig nem kell visszafognod magad és ott maradnod - csak találd meg azt a megoldást amivel mindketten jobban jártok. Másik ötelet esetleg: ha felajánlod neki, hogy fizeted a kisebb lakásban legalább részben vagy akár egészen a rezsijét, ahová át akarod költöztetni, akár a sajátodba, akár az övébe, akkor te maradhatsz a nagyobb házban vagy kiadhatod és ő sem mondhatja hogy pénz nélkül maradt.

De előtte konkrétan mond el neki, hogy mindenképpen elköltözöl és ő mindenképpen egyedül kell fenntartsa a házat ha ott marad. Akkor a költözés már nem lesz olyan rossz dolog ezzel szemben.