A bíróság tényleg képes direkt félreértelmezni a jogot?
A társasházi törvény szerint: A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.
És a törvény szerint:
Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.
Mármost eszerint egy panel homlokzati hőszigetelés egyértelműen a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadának számít, és elvileg egyhangú határozat lenne szükséges hozzá. De minden helyen a közgyűlésen megjelentek 50%+1-e elegendő. A közös képviselőnk szerint az nem számít rendes gazdálkodás körét meghaladónak, ill. ez a gyakorlat és azt mondja, hogy sok bírósági ügyet ismer, amiben ezt megtámadák, de a bíróság mindig úgy döntöt, hogy tényleg nem számít annak.
Mármost az én véleményem az, hogy itt arról lehet szó, hogy a törvény egyértelműen rossz, mert gyakorlatban teljes egyetértés egy 150 fős társasháznál mondjuk lehetetlen. Ezért bár a szöveg szerint szerintem kétség nem férhet hozzá, hogy itt a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházásról van szó, de a bíróság a fentiek miatt úgy értelmezi, hogy mégsem. Így viszont a teljes egyetértés helyett elég az 50%+1, ami viszont nyilvánvalóan felelőtlenség egy ekkora beruházásnál, ráadásul csak a megjelentekre vonatkozik. Egy ilyen beruházáshoz a bankoknál is előfordul, hogy 2/3 vagy 4/5-öt kérnek, és ez egyébként is így lenne etikus is meg ésszerű és biztonságos. A bíróságnak pedig ha rossz a törvény és már amúgy is direkt félreértelmezi, ami egy jogállamban nonszensz, akkor miért nem azt határozza, hogy 2/3 vagy 4/5 kell, hogy igazodjon a valósághoz, aheleytt hogy bedobja a gyeplőt és jogot is sért?
válasza:Nem.
A jogot nem FÉLREértelmezik, hanem úgy forgatják, úgy értelmezik, ahogyan az ügyüket vagy a döntésüket alá tudják vele támasztani.
Ezért van szükségünk nekünk, nem jogvégzett embereknek is ügyvédre, aki érti a jogszabályokat és nem engedi, hogy a másik érdekében legyenek értelmezve.
válasza:Amúgy olvasd el újra az áltaad idézett mondatot, mert nem azt jelenti amit gondolsz benne, hanem éppen elenkezőleg!
A zárójelben ott van felsorolva: üzemeltetés, karbantartás ÉS FELÚJÍTÁS.
A homlokzatszigetelés az felújítás és nem az utána felsorolt közös épületrész átalakítása, bővítése stb.
Vagyis a törvény szerint NEM kell egyangú szavazás, mert NEM haladja meg a rendes gazdálkodás körét.
Legalábbis aszerint amit bemásoltál, nem.
válasza:Jó reggelt kívánok. Magyarországon a bíróságok évtizedek óta szakmai és morális válságban vannak. Nem egy bírónak halvány fingja sincs a jogról, csak húsz-harminc éve kiseggelte az egyetemet, átnyalta magát a szakvizsgán, és kapott pozíciót. Olyan ostoba, nulla élettapasztalattal rendelkező, rosszindulatú, nemegyszer pszichopata senkik ülnek a pulpitusokon, hogy ha belelátnál, sírva menekülnél az országból.
Igen, teljesen normális és hétköznapi dolog, hogy a bíróság ne vegyen tudomást tényekről vagy törvényekről. Sok bírónak az a hozzállása, hogy ha már egyszer idejöttek ezek a barmok, akkor nehogy már akárki is elégedetten távozzon. Akkor is, ha igaza van.
Ahhoz egy kicsit kevés itt a hely, hogy elkezdjem győzködni azokat, akik még a büdös életben nem jártak bíróságon, hogy miért van ez így és mi erre a bizonyíték. Elég az hozzá, hogy a bírói karban is elég komoly mozgolódás van, hogy ez változzon végre. A bírói kar nagyobbik része pedig teljes erőből nyomja a propagandát a bíróság "tekintélyét" féltve, ami valójában a kiváltságaikat jelenti. Nagyon részegítő dolog ám élet-halál kétségbevonhatatlan urának lenni...
válasza:3.
Túl jóindulatú vagy. Szerinted pl. a vörösiszapper első felvonásához elég volt ostobának, tapasztalatlannak, vagy véletlenül elmebetegnek lenni? Attól tartok, hogy nem.
válasza: válasza: válasza:"Takács Zs5"!
T.Kérdező előző kérdésnél már válaszoltam, a hőszigetelés sajnos nézőpont kérdése, hogy minek számít.
Közös képviselőként már tapasztaltam mindkét "oldalú" döntést ugyanazon város bíróságán.
A felújítás az az lenne, ha a meglévő homlokzatot állítanák helyre, de a hőszigetelés ennél több. Olyat hoz létre ami eddig nem volt.
válasza:Két dologról van szó. Egyfelől a hőszigetelést többféleképpen lehet értelmezni, és megfelelő indoklás mellett lehet állagmegóvás és lehet más. A probléma összetett. Ugyanakkor a bíróság semmiképpen nem félreértelmez, hanem összeveti az ellenérdekű állításokat és a törvényt (ami nem lehet minden esetre kiterjedő, mert akkor tízszer akkora terjedelmű is lehetne).
Másfelől, a kérdést így kezelni, az élet és gyakorlat nem ismeretét jelenti. A hőszigetelés drága dolog, a megtérülési idő is sok tényezőtől függ, ekkora épület esetén nem is egyforma. A kivitelezése általában a tulajdonostársak jelentős többletráfordítását igényli, ami vagy rendelkezésre áll, vagy nem. A gond itt az, ha a társasházban vannak, akik nem képesek ekkora kifizetésre, akkor a dolog nem fog összejönni. Mert a kivitelező kéri a pénzt, ha szagot fog, előre. És egyszerűen nem jön össze annyi. Ilyen esetben azon vitatkozni, hogy mi a jogszerű, a probléma megkerülése. Itt csak azon lehet vitatkozni, mi az életszerű. Más mód kell, ami sokkal fárasztóbb és hosszadalmasabb. Meg kell teremteni a feltételeket. Hogy azt miképpen lehet, ez az igazi művészet. De ha mondjuk 20 család (vagy kevesebb) úgy dönt, hogy nem tud fizetni, akkor mehetsz ahová akarsz, abból pénz nem lesz. Kölcsönfelvételre pedig nem kötelezhetsz ilyen esetben.
"A jogot nem FÉLREértelmezik, hanem úgy forgatják, úgy értelmezik, ahogyan az ügyüket vagy a döntésüket alá tudják vele támasztani.
Ezért van szükségünk nekünk, nem jogvégzett embereknek is ügyvédre, aki érti a jogszabályokat és nem engedi, hogy a másik érdekében legyenek értelmezve."
Előfordul a törvény szövegében, hogy valami félreértelmezhető, kétféleképpen is értelmezhető, avyg nincsen szabályozva, de a fenti estben szerintem kétség nem fér hozzá, hogy mi áll a törvény szövegében!
Másrészt hiába fogadsz ügyvédet, ha a bírosági gyakorlatban ezt már eldöntötték, akkor századszorra is így fognak dönteni, akármi is van a törvénybe leírva a magyar nyelv szerint, nem fogják már megváltoztatni a véleményüket és a gyakorlatot.
"A homlokzatszigetelés az felújítás és nem az utána felsorolt közös épületrész átalakítása, bővítése stb."
A hőszigetelés nem felújítás, vagy nem cska felújítás!!! Korábban a háézon nem volt hőszigetelő réteg. Nyilván a ház hőszigetelése az évek során romlott, de annak a javítása, felújítása mást jhelentene. Ha részben tekinthető is annak, a most rárakott hőszigetelő réteg plusz hőszigetelést fog adni a háznak. Nem a régi állapot visszaállítása, sem konkrétan, sem hatásában, hanem plusz fejlesztés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!