Internetes vásárlásnál ugyan az a szabály vagyis a törvény az ár elírására?

IGEN!!!

Az olcsóbb ár érvényes mind a boltban, mind az interneten.

A tudatlanokkal ne foglalkozz.

#2-es vagyok. Nem tudom, ti hány webshopot üzemeltettek, én hármat.

Nyilván nem hallottátok még azt a fogalmat, hogy értékaránytalanság. Semmis a szerződés abban az esetben, ha nyilvánvalóan értékaránytalanság áll fenn. Mikor áll fenn értékaránytalanság? Ha az adott termék jóval drágább/olcsóbb, mint az elvárható lenne.

Másrészről, lsd. a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság állásfoglalását a Media Markt ügyben:

"Jellemzően a szerződés a felek között akkor jön létre, amikor a kereskedő elfogadja és azonos tartalommal visszaigazolja fogyasztó által tett megrendelést.

Az így létrejött fogyasztói szerződést azonban a vállalkozás tévedésre hivatkozva megtámadhatja, amelynek alapján az érvényteleníthető. A törvény szerint a tévedésnek lényeges körülményre kell vonatkoznia (ilyennek tekinthetjük a vételárat) és csak akkor áll fenn, ha a tévedést a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Amennyiben tehát a fogyasztó felismerhette azt, hogy a vételár tekintetében a vállalkozás a szerződés megkötésekor tévedésben volt, a vállalkozás sikerrel támadhatja meg a szerződést, aminek alapján nem köteles a szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítésére.

A termékek és szolgáltatások árának feltüntetésére vonatkozó jogszabály többek között előírja, hogy a termék eladási áraként a ténylegesen fizetendő díjat kell feltüntetni. Az online kereskedelemben ugyanezeknek az árfeltüntetési szabályoknak kell teljesülniük, mindazonáltal még kellő körültekintés mellett is előfordulhat téves árfeltüntetés, vagy bármilyen oknál fogva változhatnak az árak.

Hibásnak tekinthetünk egy árat, amikor egy termékkel kapcsolatban feltűnő értékaránytalanság áll fenn a termék valódi és feltüntetett ára között, amit egy átlagfogyasztónak azonnal észlelnie szükséges. Jogszabály mondja ki, hogy a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el."

--

Harmadszor, lsd. Ptk. 2013. évi V. törvényét és a 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet (ez az, amiért a beidézett "Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű..." rendelet nem érvényes, ugyanis ezt a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet felülírja!!), mely alapján kijelenthető, hogy a szerződés csak akkor jön létre, ha a webáruház a szerződés teljesítését vagy a termék leszállítását visszaigazolja (a rendelés utáni automatikus visszaigazoló e-mail nem számít annak, az csak egy tájékoztató!!).

Negyedszer pedig, kérdező, első dolog lett volna megkeresni a webshop ÁSZF-jét, és abban megnézni, mit írnak erre az esetre, ugyanis az a mérvadó - és te azt a rendelés leadásakor elfogadtad.

A hülékkel meg ne foglalkozz...

Ennyi sületlenséget összehordani!!!

Először is, talán nem ártana megérteni az olvasottakat.

A másik: A webshop ÁSZF-e meg egy vödör takony, azt a legalacsonyabb szintű jogszabály is felülírja.

"Hibásnak tekinthetünk egy árat, amikor egy termékkel kapcsolatban feltűnő értékaránytalanság áll fenn a termék valódi és feltüntetett ára között, amit egy átlagfogyasztónak azonnal észlelnie szükséges."

Ezt meg melyik ujjacskádból szopkorásztad?

Nincs olyan, hogy hibás ár!

Nincs olyan sem, hogy azt egy átlagfogyasztónak észlelnie kell, mert olyan sincs, hogy átlagfogyasztó.

Aki még életében nem vásárolt kardántengelyes hobbit gőzvasalót, az nyilván annak árával sem lesz tisztában.

Az ár megfelelősége a kereskedő dolga. Ha ezt a dolgát elmulasztja (szándékosan vagy merő tévedésből), akkor szívni fog.

"Ezt meg melyik ujjacskádból szopkorásztad?"

Ez a Fogyasztóvédelem álláspontja a Media Markt ügyben: [link]

"Nincs olyan sem, hogy azt egy átlagfogyasztónak észlelnie kell, mert olyan sincs, hogy átlagfogyasztó.

Aki még életében nem vásárolt kardántengelyes hobbit gőzvasalót, az nyilván annak árával sem lesz tisztában."

Most ezzel kit akarsz hülyíteni? Komolyan azt akarod bemagyarázni bárkinek is, hogy nem tudod eldönteni, hogy 2 Ft egy lapos TV-ért reális ár-e? Hogy fogalmad sincs, hogy a "kardántengelyes hobbit gőzvasaló" 2 ezer vagy 2 millió ft?

Azokban a kérdésekben, amelyekben a jogszabály nem rendelkezik, az ASZF a mérvadó.

De végső soron mindegy is, hogy értékaránytalanság történt-e, vagy sem. Ha a kereskedő nem jelezte vissza egyértelműen, hogy a szerződés megkötetett, akkor gyakorlatilag nincs szerződés.

"Nyilván nem hallottátok még azt a fogalmat, hogy értékaránytalanság."

Nem bizony, mert ilyen fogalmat a jog nem ismer.

Feltűnő aránytalanság van, de az sem bagatell ügyleteknél. Mert bírói joggyakorlat feltűnő aránytalanságot jobbára csak komolyabb értékű ingó és ingatlanvagyonoknál állapít meg, de ezt is inkább utóbbiak esetén. De ebbe a gyakorlatba is belefér 20 % eltérés, tehát az egymilliárdos kastély 200 millával kevesebbért még náluk is belefér.

Mondd már meg nekem, kolbász, hogy ki tudna feltűnő aránytalanságot megállapítani egy Cellini ötvösmű, vagy egy Czóbel Béla festmény esetében?

A 320 millió már sok, de a 192 milla kevés?

Az árakat mindig a PILLANATNYI kereslet és kínálat határozza meg. És ezt a bírák is pontosan tudják.

ÉS itt nem arról volt szó, hogy két forintért venne a kérdező 4k Smart TV-t bumeráng, hanem arról a szomorú gyakorlatról, amit a boltok egy része alkalmaz, hogy alacsony árakkal becsábítják a vevőket, eladni meg már nem akarnak az általuk jelzett áron, hanem vinnyognak, fosnak, kifogásokat keresnek.