Üdv! Mitől és mikor lesz a jog érvényes? Ha érvénytelen jogot alkotnak, annak milyen következményei lesznek? Ki jogosult az országgyűlés által alkotott jogot felülvizsgálni állampolgári kérésre? Az állampolgár ilyen esetben hova fordulhat?
válasza:Jog attól érvényes, hogy a jogalkotó szervek betartják az érvényességre vonatkozó követelményeket:
1. adott tárgykörben szabályozni jogosult jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv alkotja meg
2. illeszkedik a jogforrások hierarchiájába
3. betartották a jogalkotás formai - tartalmi követelményeit
4. kihirdették a jogszabályt.
Mivel ezekre azért odafigyelnek a jogalkotók, érvénytelen jogot ALKOTNI nem igazán lehet. Ha mégis van ilyen, azért azt orvosolják.
Alkotmányjogi panaszt tehet az állampolgár, ill. fordulhat ombudsmanhoz, ha úgy véli, hogy alapvető jogát érte sérelem egy jogalkotással, vagy véleménye szerint Alaptörvény - ellenes egy jogszabály.
Ezeknek az eljárásoknak azonban vannak speciális feltételei.
Köszönöm szépen!
Amennyiben a felsorolt pontok közül egy is akad, amelyik nem teljesül, akkor az alkotott jog eleve érvénytelen?
Küldtem levelet az AB, ombudsman részére, mind a két helyen megállapították az illetékességük hiányát. Az AB ráadásul tájékoztatott, hogy állampolgárként nincs lehetőségem ilyen vizsgálatot kérni.
Ebben az esetben hova fordulhatok jogorvoslatért, ha bizonyítani tudom egy jogról, hogy az közjogilag érvénytelen? Ráadásul ezen érvénytelen jog alapján működik a hatóság, akihez fordulhatnék.
Ebben az esetben merre célszerű elindulni?
válasza:Azt kell mondani, hogy fogalmi zavar van.
Ha alkotnak egy jogszabályt, a következő (hibás) esetek lehetségesek.
1. A jogszabályt alkotását más jogszabály az előterjesztéstől a hatályba lépésig szabályozza. Ha itt egy lépes valaminek nem tesz eleget, az eljárási hiba. Az elkövető szervnek kell orvosolnia, a figyelmet erre párt, illetékes szervezet hívhatja fel. Az állampolgár ezekhez fordulhat.
4. A hatályos jogszabály azonos, vagy magasabb rendű jogszabálynak ellentmond (olyan tartalmi, vagy formai hiba, amit az eljárás során senki se vett észre).
Jogszabály ritkán hibás, azt erre illetékes szervek (minimum az ellenzéki pártok) észreveszik, és korrigálják. Ha mégis hibás, lásd az előzőt.
Jogszabály módosítását állampolgár csak közvetve kezdeményezheti. Fordulhat az ombudsmanhoz, vagy éppen egy ellenérdekelt párthoz. Minden esetben pontosan ki kell mutatni a hiba jellegét, módját, szóval sok körülményt. Ugyanis senki se dolgoztathat másokat fölöslegesen.
Van még egy fontos eset, ami nem hiba, annál több. Minden létező jogszabály egy meghatározott cél érdekében születik. Ha a cél bizonyos szempontból rossz, akkor az ezt támogató jogszabály etikátlan, de nem hibás. Példa: Annak idején hoztak egy olyan jogszabályt, hogy 2 milliónál nagyobb havi fizetés nem lehetséges. A szabály erősen kétséges, de jó (nem hibás)! A végrehajtás során kiderült, hogy pár kedvenc fizetése sokkal magasabb. Erre kitaláltak egy célt, és arra hivatkozva alkottak egy jogszabályt, hogy ez esetben fizethető magasabb bér. Sokan támadták, de eredménytelenül. A jogszabály etikátlan, pofátlan, gazemberségre vall, és fokozhatod, de semmiképpen nem hibás. Minden pontosan be volt tartva, minden mindennek megfelelt, csak éppen a cél volt mocskos. Erre csak egy orvosság van. El kell mozdítani, aki hozta. Néha egy egész kormányt, egész parlamentet. Más kérdés, ha erre nincs igény, vagy nem tudják megtenni. Az már nem jogszabályi probléma.
Köszönöm szépen!
A Parlament feloszlatásáról állampolgár még csak álmodni sem képes. Azaz a vágy él rengeteg emberben, de ezt még népszavazásra sem lehet bocsájtani.
Az ombudsman pedig ilyen esetben, ahogy az AB is megállapítja az illetékességének hiányát.
Ezek szerint minden csak és kizárólag minden az országgyűlési képviselőkön múlik? Akár kizárólagos hatalmat is adhatnak maguknak?
Valami itt csak nem kerek. Ha egy jogszabályt nem az és nem úgy alkot meg, ahogy arra joga, vagy felhatalmazása van és még el is fogadja, mint törvényalkotó, akkor az ellen senki sem tehet semmit?
válasza:"Valami itt csak nem kerek. Ha egy jogszabályt nem az és nem úgy alkot meg, ahogy arra joga, vagy felhatalmazása van és még el is fogadja, mint törvényalkotó, akkor az ellen senki sem tehet semmit?"
Ezek szerint nem sikerült megérteni az eddigieket.
NINCS ILYEN!
Aki nem jogosult jogalkotásra, Nem alkothat jogot!!!
Ha nem úgy alkot jogot, ahogy kell, olyan sem lehet, mert elég sok kontrollja van a jogalkotásnak.
Még egy önkori rendelet esetében is vannak előkészítő bizottságok, akiken addig nem megy keresztül a javaslat, amíg az nem felel meg a jogalkotási szabályoknak (sem). A jegyzőnek törvényben írt kötelessége lenne ilyenkor jelzéssel élni a képviselő-testület felé.
Ha ez nem lenne elég..
A rendeletet a jegyző meg kell, hogy küldje ellenőrzésre a Kormányhivatalnak, aki törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja a rendeletet.
Szóval NEHÉZ olyan jogot alkotni, ami nem felelne meg a jogalkotási szabályoknak.
válasza:Kérdező! Hallottál már forradalomról? Az azért szokott kitörni, mert az emberek előbb szólnak a képviselőjüknek. Aztán másoknak. Ha senki se reagál, az emberek elkezdik ezt megbeszélni, szervezkednek, és az engedetlen képviselőket elzavarják keményen. Mert mindig a nép a legfelső szint. Akkor is, ha ez nem látszik.
Nem ismered Petőfit? "Még kér a nép, most adjatok neki /Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, / ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad..."
Köszönöm szépen!
"Szóval NEHÉZ olyan jogot alkotni, ami nem felelne meg a jogalkotási szabályoknak."
Ha mégis így történik, akkor mi a helyzet ezzel a joggal?
Mondjuk, feltételezzük, hogy egy párt az abszolút parlamenti többségével az addig létező kontrollokat fellazítja, esetleg az azokat ellenőrző, vagy elbíráló bizottságokat feltölti a saját embereivel. Ezután úgy kezd jogalkotásba, hogy a szükséges folyamatokat kihagyja. Momondjuk egy olyan jogot alkot így, amivel önmagának kizárólagos hatalmat ad. Mondjuk a nép jogait korlátozza.
Persze ez csak sci-fi. Ilyenre az ember fia nem vetemedne soha.
Sajnos mobilon elég nehezen tudok tájékozódni, hogy milyen néven érkezett hozzászólás. Úgyhogy kedves utolsó hozzászóló!
Amennyiben valaki végigjárta ezeket az utakat és erről bizonyítékokkal is rendelkezik, kezdjen bele egy forradalom, esetleg szabadságharc szervezésébe?
Vagy próbálja meg mondjuk tájékoztatni a honfitársait és -ha lehetséges- próbáljon meg felajánlani egy lehetőséget a békés megoldás érdekében?
Itt van például egy eszmefuttatás:
„A semmis, vagyis jogilag érvénytelen, jogi hatás nélküli rendelkezések létezése csupán látszólagos, semmisségük bármikor kinyilvánítható. Tehát, nem önmagában nem létező a rendelkezés, hiszen létezik ugyan, viszont jogi hatást nem vált ki, érvénytelen.” (Toldi Ferenc).
„Az érvénytelen aktusok a semmis aktusok, vagy nem létező aktusok, amelyek joghatás kiváltására nem alkalmasak. Senki semmilyen jogot vagy kötelezettséget nem szerezhet az ilyen aktusokból.” (Madarász Tibor)
A kulcs itt a joghatás hiánya!
Tehát hiába kellene látszólag érvényesnek tekinteni az Alaptörvényt, ha joghatása nincs, ezért a „Magyarország” nevű állam nem jött létre! De ennél még fontosabb az, hogy a joghatás hiányában a Magyar Köztársaság nem szűnt meg, és ezt semmilyen szervezetnek nem kell kimondania, hiszen előtte is létezett, változás nem történt!
Mivel a Magyar Köztársaság nem szűnt meg, továbbra is ez a Magyar Állam, így a területe és az állampolgárai is megmaradtak, továbbá van érvényes és hatályos Alkotmánya és azon alapuló jogrendje, vagyis hiába lehetne látszólagosan létezőnek tekinteni a „Magyarország” nevű „államot”, ha nincs területe, és nincsenek állampolgárai, így az Alaptörvénynek nincs területi és személyi hatálya! Még látszólagos se!
válasza:"Tehát hiába kellene látszólag érvényesnek tekinteni az Alaptörvényt, ha joghatása nincs,"
Ezt mégis honnan szeded, hogy az Alaptörvénynek nincs joghatása?
Az Alaptörvény "csak" keretbe foglalja a legfontosabb szabályokat.
A konkrét tartalom ágazati jogszabályokban található, amik az Alaptörvény alapján születnek meg.
Egy konkrét jogsértés beleütközik az adott magatartást tiltó szabályba, és - a felhatalmazás miatt - az Alaptörvénybe is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!