Parkolásbírság esetében létezik objektív és nem objektív felelősségvállalás (mint gyorshajtásnál)?

1) A megengedett legnagyobb sebesség túllépése esetén csak jogszabályban meghatározott mértékű túllépés esetén lép alkalmazásba az objektív felelősség, az alatti gyorshajtás esetén helyszíni pénzbírság szabható ki, a jármű vezetőjével szemben.

- A parkolásnál ilyen elhatárolás nincs, ott kis időtartamú parkolás díjának meg nem fizetése esetén is, egyből életbe lép az objektív felelősség.

2) Ha a sebesség túllépés mértéke miatt életbe lép az objektív felelősség, akkor az üzembentartó kétféleképp mentesülhet a közigazgatási bírság megfizetése alól.

2) 1) Amennyiben az elkövető a helyszíni ellenőrzés során ismertté válik.

- A parkolásnál, ilyen okból való mentesítés nincs, mert a jogszabály csak a megengedett legnagyobb sebességre, a vasúti átjárón való áthaladásra, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, az autópálya leálló sávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna) és a kötelező haladási irányra, az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén biztosítja azt.

2) 2) Az üzembentartó akkor is mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy a jármű a szabályszegés ideje alatt nem volt a használatában.

- Ez a kimentési lehetőség a parkolási pótdíj esetén is fennáll.

Egyébként, jogszabály szerint, önkormányzati és állami területen is a jármű üzembentartója felel a várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért; az eljárás a forgalmi rendszám alapján indul.

A fentieket a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet és az 1988. évi I. törvény tartalmazza.