A rendőrség házkutatási határozat nélkül csak akkor mehet be, ha még nincs elrendelve a nyomozás?

Be 169. § ír a határozatról.

A házkutatásnál alapvetően a határozatnak meg kell előzze a cselekményt vagyis a házkutatást.

„Be. 177. §539 Az ügyész és a nyomozó hatóság az olyan kényszerintézkedéseket, amelyeknek elrendelésére egyébként jogosult (126. §, 149. §, 150. §, 151. §, 158/A. §) halasztást nem tűrő esetben nyomban elvégezheti, és bizonyítási cselekmények (119. §, 121. §, 122. §) elvégzését rendelheti el (halaszthatatlan nyomozási cselekmény). Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.”

Ez a halaszthatatlanság.

Sok Járási Ügyészségen megfordulok és egyre inkább kezd kialakulni az egységes gyakorlat abban, hogy TILOS az utólagos határozat.

Az indokolás egyszerű: A törvény két lehetőséget biztosít vagy van határozat vagy „halaszthatatlan nyomozási cselekmény”

A kettő együtt nem lehet, éppen ezért az ügyészek sorra hatályon kívül helyezik.

Ez a helyes gyakorlat.

Aki nem így gondolja mutasson fel olyan bizonyító erejű okiratot, ami ezt kimondta, hogy téves.

Egyébként valóban ez volt a gyakorlat, hogy utólag kellett határozatot hozni. De egyre jobban ismerik fel, hogy ezek hibásak voltak a fent leírt indokkal.

Álláspontom szerint is ez aj ó, mivel a halaszthatatlanság ténye ellen már a jegyzőkönyvben felhívják a figyelmedet és nyilatkozni kell a panaszjogra.

Ha utólag kiküldenek egy határozatot, akkor kétszeresen van panaszjog ugyanarra, mivel a határozat is a halasztahatlanságot fogja megfogalmazni a leíró részben