Kezdőoldal » Politika » Törvények, jog » Az állam és az újszülött...

Az állam és az újszülött ember, illetve az állam és állampolgár közötti jogviszony minek minősül?

Figyelt kérdés
Felek között létrejött szerződésnek vagy egyébnek? Ha egyébnek, akkor pontosan minek? Kizárólag jogszabályt (törvény, rendelet, stb.) tartalmazó, tehát érdemi válaszokat várok! Nagyon köszönöm!
2010. márc. 25. 11:15
 1/9 anonim ***** válasza:

Érdemi válasz?


Nem tűnt még fel, hogy ez az oldal a kis hobby-politikusok játszótere?

2010. márc. 25. 13:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
Én is csak azért járok ide.
2010. márc. 25. 13:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:

Az állampolgárság olyan jogi viszony, amely egy fizikai személynek egy konkrét államhoz való tartozását fejezi ki. Ebben a jogviszonyban az állampolgár jogot nyert a politikai-állami hatalomban való részvételre, az állam jogi védelmére, illetve köteles az állam törvényeit tiszteletben tartani.

Az újszülött is állampolgár...

2010. márc. 27. 11:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:

Kedves utolsó (köszönöm a kísérletet)! Ha tudsz, kérlek pontosíts:


1. "egy fizikai személynek egy konkrét államhoz való tartozását fejezi ki" Ebből én azt venném ki, hogy az ember fejezi ki, ez így van?


2., ha az 1-ben az ember fejezi ki ezt az odatartozást, továbbá az újszülött is állampolgár, akkor miképpen fejezhette ki újszülöttként, hogy ő oda tartozik, tehát állampolgár szándékozik lenni?


3. Következésképp, az újszülött ember, aki jogi nyilatkozatra képtelen, alárendeltje az államnak, holott az nem egy fizikai entitás (lény), hanem egy jogi fikció? Melyik _jogszabály_ jogosítja fel az államot, hogy már az újszülöttre jogot formáljon és magáévá (leendő közteherviselőjévé) tegye, különös tekintettel az 'általa' (állam) felhalmozott adósságra?


4. Az újszülött és az állam viszonyát melyik _jogszabály_ szabályozza?


5. Az állam ezen hatalma honnan ered (jogszabály)?


6. Kijelenthető, hogy két fél között minden jogviszony megállapodás (szerződés) alapú, vagy az állam kivétel és minden embernek fölé van rendelve?

2010. márc. 29. 10:06
 5/9 anonim ***** válasza:

Akkor talán még egyszer... :D

Mindent olvass el! Érdemes!


[link]

[link]


[link]


[link]

[link] polg%C3%A1rs%C3%A1g

[link]


[link]

2010. márc. 30. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:

Megjegyzem, hogy a wiki (ami nem jogszabály) és az egyetlen Kanadában tárolt (.ca) , nem feltétlenül hatályos, de tényleges jogszabály (ami hatályos formájában valószínűleg ugyanez, nem fedi a kérdést teljesen.


Állampolgárok gyereke állampolgár, ezt kimondja az ogy/állam. Ez ok. Talált gyerek, állampolgár. Elvileg az állampolgárt senki nem korlátozhatja állampolgárságának megváltoztatásában. Ez is ok. Viszont, ha két állampolgár meg kíván válni állampolgárságától, akkor elvileg akkor sem tagadhatná ezt meg az állam, ha ezzel - tudatosan - hontalanokká lesznek. Erre csak azért volt szükség, hogy a jogászoknak hihetetlen/lehetetlen két felnőtt hontalan embert elvileg lehetséges módon előállítsam.

A két hontalan gyereket nemz. A jogszabály az ellenkezője bizonyításáig állampolgárnak tekintené az újszülöttet. Viszont ezt könnyű bizonyítani, ha pl. orvost is tanúja a dolognak, netán megjelölik a gyermeket/dns mintát vesznek, stb. Ekkor gondolom nincs polgári joga, se kötelezettsége egyiküknek sem.

A másik eshetőség: állampolgárok gyermeke lett állampolgár. Tudta és akarata ellenére. Ha ez neki nem tetszik, felmondhatja az állam és közte lévő jogviszonyt, vagy ezt az állam megtagadhatja? Ha igen, milyen jog(szabály)on? (ha igen, akkor az az érdekes helyzet áll elő, hogy az emberek már születésükkor alárendeltté válnak és az állam hatalmának kiszolgáltatottjává, gyakorlatilag jobbágyává, ami ellenkezik azzal az elvvel, hogy: "Az állam feladata a közjó szolgálata. " )

2010. márc. 31. 15:58
 7/9 A kérdező kommentje:
A megfelelő hivatal részéről még nem sikerült a válasz összehozása ugyanezen kérdésre, ha majd megszülik, közzéteszem a hivatalos álláspontot is.
2010. ápr. 6. 09:43
 8/9 A kérdező kommentje:

"...levele tárgyában osztályunk érdemi állásfoglalást nem adhat ki, válaszlevelünkben igyekszünk a vonatkozó jogszabályok ismertetetésre szorítkozni.

Az állampolgárság, mint jogintézmény a természetes személyeknek egy bizonyos államhoz fűződő, elsősorban jogi kapcsolatát testesíti meg. Az állam és polgárainak kapcsolata független az ország területén lakástól, speciális ismérveken épül fel, ezt a jogi és erkölcsi kapcsolatot hívjuk állampolgárságnak. Az állampolgársági státus ugyanakkor az alkotmány és más jogszabályok által garantált jogok és kötelezettségek teljességét jelenti az érintett számára. Az állampolgársági jogviszony tartalmát azok a jogok és kötelezettségek képezik, amelyek kizárólag az adott állam állampolgárát illetik. Minden állam területi felségjogánál fogva önmaga határozza meg, hogy az állampolgársága milyen feltételekkel szerezhető és tartható meg, illetve veszíthető el. Az állampolgársági törvény (hazánkban: a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény) egy adott állam állampolgárainak körét, az állampolgárság keletkezését, illetőleg megszűnését szabályozza.

Más államok polgárai egy adott ország saját polgáraihoz képest idegenek vagy külföldiek. Az állampolgárság nélküliek a hontalanok, akiket saját törvényei szerint egyetlen állam sem tekint polgárának."


MEH


Nos, az állampolgár államal való kapcsolata elsősorban jogi. Jogok és kötelezettségek tartoznak bele, tehát: szerződés. Viszont a szerződésnek kétoldalúnak kell lennie ahhoz, hogy érvényes legyen.

Ha az állampolgár kötelességei közé tartozik újszülöttjét bejelenteni, pontosabban anyakönyveztetni, mely aktus az állampolgár visszamenőleges létrehozatala, akkor gyakorlatilag köteles állampolgárrá tenni a még erősen cselekvőképtelen embert, entitást. (Aki majd felnőve úgyszintén, és így tovább.) Gyakorlatilag az állam minden embert igyekszik már a születésekor szerződés alá vonni.

A gond az, hogy a szerződés érvényességéhez szükséges feltételek sérülnek, hiszen egyoldalú a dolog, márpedig, ha a jog előtt mindenki egyenlő...

2010. ápr. 14. 09:55
 9/9 A kérdező kommentje:

Rég volt, hogy feltettem, de fussunk neki még egyszer, szórakozásképp:


Az újszülött egy ember: hús vér. Csak fizikailag elérhető, az állam nem tudja megszólítani.

Az állam jogi személy = egy dokumentum. A dokumentum élettelen, ember alkotta mű: ez a műmagyarország (a valódi egy földrajzi terület).

Az állam a valóság torz másolata: virtuális világában ő az isten, az állampolgárok=személyek benne szintén dokumentumok: a valódiak címezhető másolatai egy nagy különbséggel: a virtuális országban az állam a király, a személyek alattvalók: adóztathatók, jogaiktól megfoszthatók. Vannak az államon belül nála kisebb, de a személynél nagyobb jogú, egyáltalán nem létező személyek: a jogi személyek. Ezek által a valós bűnt elkövető valós emberek büntethetetlenné tudnak válni, vagy pl. áfát visszaigényelni, szemben az egyszerű állampolgárral, akinek ilyen lehetőség nem jár: ő a rabszolga.

A valódi célja az ilyen rendszereknek mindig az egyes valódi emberek javainak, tudásának magasabb érdekből való elkobzása, újraosztása egy szűkebb körben, szintén valódi emberek részére, természetesen az ellenkezője hangoztatása mellett.


Az államon keresztül hasznot húzó emberek tehát állampolgári kötelességként követelik a szülőktől (azok virtuál formájától) a még fennhatóság alá nem tartozó hús-vér gyereket annak érdekére hivatkozva hozzáférhetővé tenni=anyakönyvezés. (de valójában csakis a szülő adhat neki szeretetet és gondoskodást, az állam azzal kezdi, hogy a szülőktől a gyerekre kiadott áfát bezsebeli a kegyeltjei javára)

Az anyakönyvi bejegyzés a gyerek dokumentum-példánya. Innen címezhető a gyerek virtuáliában.


A kérdés lényege az, hogy az állam mindezt egyoldalúan teszi meg egy ellenállásra, tiltakozásra képtelen ember nevében, annak érdekeire hivatkozva.

Azonban pl. a PTK is kimondja, hogy az egyoldalú megállapodás semmis, ahogyan az is érvénytelenítő tényező egy szerződésnél, ha az egyik fél nem tájékoztatta teljes körűen a másik felet. (a közoktatásból történetesen hiányzik az emberi vagy egyéb jogok oktatása ezen a szinten, nem véletlenül)


Felmerül a kérdés tehát: az állam (mögött álló) emberek mi jogon (mely hatályos jogszabályok alapján) állíthatják azt egy másik emberről, hogy az nekik bármit is köteles (különös tekintettel azokra a dolgokra, amelyekre saját maguknak mentelmi jogot vagy egyéb kibúvót adtak)?

Ennek megválaszolásához további kérdésekre kell választ kapni.



A másik kérdés: mindazt követelheti-e a magyar állam egy számára azonosíthatatlan személytől (nincs "dokumentum-személye"), amit egy állampolgárától, vagyis olyan dolgokat, amik állampolgári kötelezettségek?

Ha igen, mi alapján terjed ki BÁRKIRE (hús-vér és dokumentum) a hatalma? (a válaszhoz figyelembe veendő, honnan, kitől származtatja az állam a hatalmát)

Ha nem, akkor tehát a hús-vérre nincs hatalma, mely esetben egyértelmű, hogy az állam, mint jogi személy, ami egy jogi fikció, csak a személy (dokumentum az államon belül) felett rendelkezik jogokkal, tehát a követeléseinek a hús-vér ember általi teljesítéséhez el kell hitetni, illetve attól ráutaló magatartást kell kicsikarni, hogy azonosuljon a dokumentum-személlyel, mint annak hús-vér kezese.

Ezért nem elég pl. az állam tulajdonát(!!!) képező személyi igazolvány átvétele: azt aláíratják.


Az állampolgárság cím, titulus, amit az anyakönyvezéskor hoznak létre. Ha valaki egy jogügyletben előlép és azonosul az okmányával = azt mondja, mert eddig ezt hitették el vele, hogy ő = az, tehát ő az, akkor a jogügyletben az arra a szereplőre kiróható dolgok felelőse ő lesz. (akinek felfoghatatlan, az gondoljon egy rendőrre, aki ideje egy részében hivatalos személy szerepet tölt be, más részében civil, eltérő jogokkal és kötelességekkel)


Az újszülötthöz tehát az anyakönyvezés során hozzárendel az állam egy jogban címezhető, betölthető szerepet.

Kérdés: az állam jogosult az újszülött alapvető emberi jogainak elvételére, és annak állampolgárrá "változtatására", avagy az illető mindkét szerep közül választhat egy jogügyletbe lépés elején?

2014. jan. 29. 11:35

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!