Lehet-e a szólásszabadságot korlátozni akkor, ha fennáll a terrorizmus veszélye?

Úgy gondolom, ez a cikk idekívánkozik. Megkezdődött a liberális diktatúra konkrét első jelei:

Európai vitát gerjesztett a Facebook-szabályozás

Megkönnyíti a spanyol rendőrök dolgát a Facebook közösségi portál erősen vitatott szabálya, mely szerint kizárólag saját névvel lehet profilt létrehozni és használni az oldalon – írja az El Diario spanyol oldal.

A valós név használata ugyanis elősegíti a múlt hónapban hatályba lépett, jelentős ellenállást kiváltó „Ley Mordazada”, avagy szájpecektörvény betartatását. Arról a jogszabályról van szó, amely szigorú feltételekhez köti a tüntetések szervezését és az azokon való részvételt, és súlyos pénzbírsággal bünteti a törvényt megszegőket. Így ha valaki elfogadja egy Facebookon szerveződő illegális tüntetés felkérését és csatlakozik az eseményhez, valódi nevét használva megkönnyíti a rendőrség dolgát, amelynek egyébként korlátozottak a jogai a nyomozás lefolytatására.

A saját név kötelező használata a Facebookon azóta okoz felháborodást minden országban, mióta a közösségi oldal szigorította szabályait és személyazonosságot igazoló dokumentumokat kér be a feltehetően álnevet vagy becenevet használó felhasználóitól. Németországban nemrég jogi vitába torkollott a kérdés, melyet egy kiemelt ügy robbantott ki. Egy német nőnek ugyanis álnév használata miatt a közösségi portál zárolta profilját, önhatalmúlag a valós névre változtatta a profilhoz tartozó nevet, majd a blokkolás feloldásához egy személyazonosságát igazoló dokumentum másolatát kérte tőle. A hamburgi adatvédelmi hatóság felkarolta az ügyet, és kijelentette, az oldal nem kötelezheti felhasználóit a valódi nevük használatára. A közösségi szolgáltatásokért felelős német adatvédelmi biztos, Johannes Caspar bejelentette, megvétózza a közösségi oldal szabályozását. A német szabályok ugyanis azt írják elő, hogy a személyiségi jogok védelme érdekében a szolgáltatóknak minden lehetséges eszközzel biztosítaniuk kell az anonim internetezést.

Az álnevek tiltása ellen egyébként nem először szólaltak fel a hatóságok. 2013-ban a schleswig-holsteini adatvédelmi biztos is bíróságra vitte már a kérdést, ám akkor az a döntés született, hogy Németországnak nincs beleszólása a szabályozásba. A közösségi oldal európai irodája ugyanis Írországban van, így arra a helyi szabályok vonatkoznak. A jelenleg hatályos ír törvények szerint pedig a valós nevek használata kötelező a nyilvános közösségi szolgáltatásokban, az internetes zaklatás és egyéb online bűncselekmények megakadályozása érdekében. A Facebooknak egyébként júniusban Belgiumban is bíróság elé kellett állnia, a belga adatvédelmi hatóság szerint ugyanis a cég jogsértő módon követi a felhasználói tevékenységeket. Az ügy ugyanakkor még nincs lezárva, a hamburgi és a belga adatvédelmi szervek jelenleg több ország hasonló hatóságával együttműködve vizsgálják a közösségi oldal adatvédelmi irányelveit, és ha a német kormánybiztos kezdeményezése hivatalossá válik, a Facebook kénytelen lesz engedélyezni az álnév használatát Németországban.