Ebben az esetben jogomban áll hangfelvételt készíteni a másik tudta nélkül?

Megteheted, ebben semmi jogellenes nincs. Nem élsz vissza a felvétellel, nem használod fel oly módon, hogy azzal neki, vagy bárki másnak kárt okozz, így a cselekményed nem büntetendő.

(Bírom a pontozókat, egyik válaszom 0%-os, a másik 100%-os, attól függően, hogy éppen tetszik-e vagy nem. :-) Pedig akár tetszik valakinek, akár nem, ezek a szabályok vannak érvényben.)

Polgári jog

A Polgári törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény szerint „A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.” [80. § (1)]

Valamint „A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.” [75. § (1)]

A bírói gyakorlat pedig azt mutatja a BH 2008. 266. bírósági határozat szerint: „Hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül. A jogsértőt terheli annak bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű.”

[link]

„A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen (…) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. (...) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”

[link]

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges [Ptk. 80. § (1)–(2) bek.].

Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban hangfelvétel engedély nélküli elkészítése – ellenkező bizonyításának hiányában – önmagában visszaélésnek minősül. Ha a fél a másik fél tudta és hozzájárulása nélkül a vele való beszélgetést magnetofonszalagra felvette, azzal megsérti személyhez fűződő jogát. A visszaélés önmagában akkor megvalósul, ha a hangfelvétel készítésére az érintett tudta és beleegyezése nélkül kerül sor. Az érintett engedélye nélküli felvétel készítésével ugyanis a jogsértő „illetéktelenül hatol be a személyiségi érdekkörbe”. A jogsértő azonban bizonyíthatja, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű, annak szándékától, illetve akaratától független egyéb okai voltak. Az erre hivatkozó félnek kell bizonyítania tehát azt a védekezését, hogy a hangfelvétel általa sem ismert módon, műszaki meghibásodás vagy a felvétel gomb véletlen benyomása eredményeként jött létre (BH2008. 266.). Ilyen esetek azonban meglehetősen ritkán fordultak elő a bírói gyakorlatban.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) egyértelműen tiltja az olyan bizonyíték vagy bizonyítási eszközből származó tény értékelését, amelyet az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg [Be. 78.§ (4) bek.].

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jog szabályozásánál kifejezetten rögzíti, hogy mind az elkészítéshez, mind a felhasználáshoz az érintett személy hozzájárulása szükséges. Csak tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség az érintett hozzájárulására (új Ptk. 2:48.§).

Lényeges változás azonban az, hogy személyiségi jogi sérelem esetén a jogszabály sérelemdíj fizetéséről rendelkezik. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges, bár az összeg megállapításakor az is egy mérlegelési szempont. Mindez azt jelenti, hogy személyiségi jogi sérelem, például jogellenesen készített kép- és hangfelvétel esetén – a mostani szabályozással szemben – nem szükséges bizonyítani a bekövetkezett kárt, annak megállapítása nélkül is jár a sérelemdíj (új Ptk. 2:48.§).

[link]

Itt pedig egész jól össze van foglalva, több magyarázattal, példával együtt:

[link]

Ha nem használod fel, akkor csak szabálysértés (tehát NEM bűncselekmény), és az érintett maximum polgári peres eljárásban követelhet sérelemdíjat. (Tehát hivatalból nem üldözendő, nem büntetendő.) Ekkor viszont neki kell bizonyítania, hogy készült felvétel, amin akarata ellenére szerepel. Ezt bizonyítani mindenképpen nehézkes, hacsak nem az ő birtokában van a felvétel.

Vitatható az is, hogy egy felvétel készültekor az alanynak mennyire volt nyilvánvaló a felvétel ténye, ebben a bírói gyakorlat is eltér esetenként. Általánosságban mondható, hogy ha az alany viselkedéséből, beszédéből arra lehet következtetni, hogy tudott a felvétel tényéről, akkor önmagában a felvételen szereplés is ráutaló magatartásnak minősül.

Ezért mondtam az elején, hogy ha a felvétel azzal kezdődik, hogy akár csak (jól hallhatóan) elmondod, hogy most éppen rögzíted a beszélgetést, akkor az alany már nem támaszthat olyan kifogást, hogy nem tudott róla, vagy hogy a beleegyezése nélkül, akarata ellenére készült a felvétel.

Ez jogilag a legtisztább dolog. Elmondod - ő pedig vagy folytatja a beszélgetést, vagy nem. De mindenképpen tudomása van a dologról.