Nem olvastam a törvényekben, hogy magánszemély nem hozhat törvényt, és nincsen az alaptörvényben sem, hogy magánszemély nem hozhat. Akkor én most hozhatok? Mert ugye amit nem tilt a törvény azt szabad.

Leírja az alkotmány, azt hogy ki hozhat valamint, hogy a törvényeknek egymáshoz alkalmazkodónak kell lennie és a gyakorlatlban műkpdőképesnek. Az nem úgy van, hogy valaki kitalál egy új törvényt és bevezeti, ugyanis meg kell nézni milyen más törvények vannak, melyek nem sérthetik és nem korlátozhatják egymást.

Törvényeket egyetlen személy diktatúrában szokott hozni.

#3 De, baromira kitalált elképzelés csak, a valóságban ilyen nincs. A jogértelmezés nem csak abból áll, hogy elolvassuk mi van a jogszabályokban (illetve Alaptörvényben).

Mondok egy példát:

Megállapítja mondjuk egy szabály, hogy repülőgépre maximum 0.5 dl folyadékot vihetsz fel. Kevesebbet akkor nem lehet, mert azt nem mondja a jogszabály? Dehogynem, az erősebből levezeti a kisebbet, ez az "a maiore ad minus".

Másik példa:

Nem tiltják sehol, hogy te egy választáson többször szavazz. Azt mondják ki, hogy a választójog egyenlő mindenkire nézve. Ebből jön az, hogy mindenki egyszer szavaz.

Más megközelítés:

A (jogi) normák kötelező erejük alapján 3 részre oszthatóak:

Kógens: a feltételek bekövetkezése esetén a norma kötelező, eltérni nem lehet /büntetőjog pl./

Diszpozitív: a felek egyező akarattal eltérhetnek a norma rendelkezésétől /polgári jogban van sok ilyen, szerződéseknél pl./

Klaudikáló kógens: a norma rendelkezésétől el lehet térni, de csak a gyengébb fél javára /munkajog erre a legjobb példa, van kötelező szabadság, aminél csak többet adhat a munkáltató, kevesebbet nem/

Innen már látod, hogy az általad felvázolt elv, nem egy általános, egész jogrendszert érintő és meghatározó szabály.

Szerinted van is annak valamilyen joghatása, hogy ő a nevére bejegyeztette a Napot? :D

Volt olyan cég, amely telkeket árult a Holdon.

Ilyen esetekben nem egyes országok jogát kell figyelembe venni, hanem a nemzetközi jogot, amely az emberiség közös örökségeként határozza meg például az égitesteket is. Ergo a Nap "tulajdonosa" az emberiség és nem az a nő. Ez a "semelyik nemzet tulajdona nem lehet" megint csak megtévesztés, mint említettem meg van határozva, hogy kié, az emberiségé.

Ott van a cikk első mondatában a lényeg: "lakóhelyének közjegyzőjénél bejegyeztette birtokaként a Napot"

Szerinted egy közjegyző dönthet nemzetközi jogi kérdésben? Felülírhat egy korábbi egyezményt, amely kimondja, hogy az égitestek az emberiség közös örökségébe tartoznak?

Az index maga sem ért annyira a témához, ezért írtak ilyen könnyen félreérthető cikket, nem vették a fáradságot, hogy jobban beleássák magukat.

Ha érdekel az égitestek jogi helyzete, akkor itt egy rövid ismertető: [link]