Van itt olyan, aki tényleg ért a joghoz? Az ügyészségi, bírósági folyamatokhoz?

Van.

Nézz körül, hogy a valóban jogi kérdésekre hányan adnak megindokolt, az alapjául szolgáló jogszabályokat megjelölő válaszokat, és hányan ugatják le őket a saját hat elemis tudásuk alapján.

Amennyiben a levél, amelyben megkérdezték, hogy fenntartod-e a korábbi vallomásodat, a bíróságtól jött, az azt jelenti, hogy az ügy tárgyalása megkezdődött, csak a bíróság nem látta szükségesnek, hogy személyesen is meghallgasson téged (általában akkor tesznek így, ha a vádlott beismer, szembesítésre nincs szükség). Könnyen lehet, hogy az ügy már be is fejeződött, vagy esetleg másodfokon van az eljárás. A sértetteknek ugyan az eljárási szabályok szerint kell küldeni ítéletkiadmányt, viszont tértivevény nélkül, így előfordulhat, hogy nem kaptad meg. Az is lehet, hogy több ügyet egyesítettek, sok sértett van, és te kimaradtál a kézbesítésből (sajnos előfordul ilyen). Nagyon egyszerű, hogy mit kell tenned: arra az ügyszámra hivatkozva, ami a bírósági levélen szerepelt, írásban érdeklődsz a bíróságon, tájékoztatást kérsz. Ha nincs már meg a papír, akkor sincs gond, megírod szépen, hogy ki a vádlott, mikor kaptál utoljára értesítést, annak alapján azonosítani tudják az ügyet. A vádlott neve mindenképpen kell, ugyanis a tanúk/sértettek neve szerint nem tud keresni a bírósági nyilvántartó program, csak a következő paraméterek alapján: vádlott neve, vagy a vádirat száma. A vádirat számát megtudhatod arról a papírról, amelyen az ügyészség értesített, hogy vádat emelt. Telefonon is érdeklődhetsz, de kétesélyes, hogy adnak-e felvilágosítást, elvben a szabályok szigorú betartása esetén nem lehetne (telefonon nem lehet ellenőrizni, ki van a vonal másik végén, az pedig szigorúan szabályozott, hogy kinek és milyen felvilágosítást lehet adni büntető ügyekben).