Ha két törvény egymásnak ellentmond, akkor melyiket részesítik előnyben a joggyakorlatban? Amelyik előbbi? Vagy a törvényhozásnál meghatároznak valamilyen hiearechiát, hogy ebből ne legyen gond soha?

Ha két törvény mond ellent egymásnak, vannak még közöttük differenciák, például hogy az időben későbbit kell a korábbi helyett alkalmazni, vagy a speciálist kell az általános helyett.

Ehhez látni kellene a két ellentmondó törvényt.

Az alkotmánybíróság csak azt tudja megállapítani, hogy a törvény alkotmányellenes, azzal nem foglalkozik, hogy két törvénynek milyen a viszonya egymáshoz. Ahogy írták egyrészt lehet egy törvény speciális törvény a másikhoz képest. Egy törvény akkor speciális, ha a tényállása szűkebb az általánosénák. pl. aljas indokból elkövetett emberölés és emberölés. Az előbbi jogkövetkezménye ellent mond az utóbbiénak (szigorúbb büntetés), de aljas indokból elköv. emberölést nem lehet sima emberölés nélkül elkövetni. Szóval ilyenkor csak a speciális szabály kerül alkalmazásra. Másik példa mondjuk a fogyasztóvédelmi jog, ami sok esetben ellentmond az általános szerződési (pl. adásvétel) jognak, de ilyenkor a fogyasztói tulajdonság miatt nem az általános szabályokat kell alkalmazni annak ellenére, hogy ők is adásvételi szerződéseket kötnek.

A másik a lex posteriori elve, ami azt jelenti, hogy a későbbi törvényt kell alkalmazni a régi helyén (régi ptk., új ptk).

Igazából nem mondtam sokkal többet, mint a második válaszoló, csak megpróbáltam jobban kifejteni. De ahogyan a példáimon is látod, igaza van, mindig a konkrét törvényektől függ.

"és mi van akkor, ha a törvény nem alkotmányellenes, de értelmezhető úgy is adott esetben"

Arra gondolsz, hogy mi van, ha a törvény mondjuk kétértelmű és az egyik értelme alkotmányellnes? Abban az esetben a törvény nem alkotmányellenes, hanem az alkotmánynak megfelelő módon kell értelmezni, vagyis jogi szempontból csak egy értelmezési módja van. Ilyen esetben a bíróságnak nem kell az Alkotmánybírósághoz fordulnia.

"és mondjuk egy döntés ellentmond az alkotmánynak, de azzal, ha jól tudom nem lehet hétköznapi embernek kifogása, azaz pert csak törvényekre hivatkozva lehet lefolytatni nem alkotmányra hivatkozva, vagy rosszul tudom?"

Egy bírósági döntés két okból lehet alkotmányellnes. Alkotmányellenes lehet a törvény, amire a döntést alapozták, vagy csak a döntés maga. Abban az esetben ha az alkotmányos jogaidat sérti a döntés az előbbi két okok valamelyike miatt, alkotmányjogi panasszal fordulhatsz az Alkotmánybírósásghoz. Az alkotmánybíróság viszont csak alkotmánysértésekkel foglalkozik, a sima szakbíróságok pedig a törvények betartásával.

A lényeg az: jól tudod, pert a szakbíróságok (járástól a kúriáig) előtt indíthatsz, amiknek tárgya a törvények betartása (nagyon egyszerűen megfogalmazva, ennél bonyolultabb azért), az alkotmányjogi panasszal pedig az Alkotmánybíróság foglalkozik, ami a bírói hierarchia mellett vagy felett áll és csak alkotmánysértésekkel foglalkozik. Na most egy ilyet indítani nem olyan egyszerű bírósági ítéletek ellen, először végig kell vinni az ügyet az utolsó fokig, stb. és aztán lehet először mintegy végső fegyverként az Alkotmánybírósághoz folyamodni.