Az iskolában ahova járok lesz egy "holokauszt megemlékezés". Jogomban áll megtagadni a részvételt?
Úgy gondolom, hogy ez az egész csak ránk van erőltetve, és egy nagy hazugság az egész. Az iskolában lesz egy filmvetítés a helyi zsidóságról, de őszintén én sem rájuk, sem erre az egész vacakra nem vagyok kíváncsi. Szerintetek ha normálisan megkérek valaki illetékest, akkor nekem muszáj "emlékeznem" (olyan dologra ami valószínűleg meg sem történt, vagy ha még is, nagyon szeretnek vele visszaélni a zsidók)?
Nem szeretnék gyűlölködést, csak válaszokat! Köszönöm!
Szerintem nem érdemes senkivel sem e miatt vitába keveredni a suliban. A nézeteid valszeg ahogy idősödsz majd úgy változnak. Több ismereted lesz, ezt is egy is így fogd fel. Én úgy vagyok vele, hogy minden lehetőséget meg kell nézni és vizsgálni, majd ezután kell véleményt alkotni. Vannak félrevezető információk, főleg a neten. A zsidókról érdemesebb idősebb embereket megkérdezni, többeket is. Az így szerzett infókat összeveted a tieiddel.
Véleményem szerint mindenkiről meg kell emlékezni aki a haláltáborokban vesztette életét és itt nemcsak a német hanem az összes többi nemzet munkatáboraira, hadifogolytáboraira gondolok.
Másrészről csakis lexikális ismereteink vannak ezekről a szörnyű eseményekről. Csak az tudja mi volt ott aki átélte. Nagyapám román táborban volt az édesapjával együtt. Nem volt leány álom, de túlélték szerencsére, de volt aki nem...
Vitatkozunk fölöslegesen, antiszemitázzuk a másikat stb. fölöslegesen. MINDEN NÉP ANTISZEMITA. Más-más nézeteket vallanak, mások a kultúrák, mások a szokások. Vannak ugyan barátságos emberek mindenhol, de nézzünk magunkba: legbelül mindenki hazafi. Akárki akármit is mond ez így van!
@ Pro Patria:
"Azért mertem megtenni ezt a kijelentést, mert úgy gondolta, hogy ez axióma."
Nem az. A valamelyik nap kiírt vonatkozó kérdésedre írt válaszok (definíciók) után remélem, már te sem így gondolod. :)
"Nekem pedig éppen negatív a tapasztalatom."
Írtam két pozitívat, és biztos van még több is. Tehát mindenképp pozitív tartományban vagyunk, még ha a 0 közelében is, mint írtam.
"Hallottál már a CM-ről, ami indult a 2010-es választásokon? Ha igen, ismered a történetét. Ha nem, az még többet elmond."
Igen, hallottam (Civil Mozgalom), a történetét nem ismerem, vagy legalábbis nem emlékszem rá. Ez pedig annyit mond el, hogy nekem nem a politika áll az életem középpontjában, semmi többet; de mondhatom úgy is, hogy más az érdeklődési körünk.
(És ha a te stílusodban adnám elő magam, akkor most elkezdeném sorolni mindazt, ami engem érdekel, és amik egy részéről neked valószínűleg halvány gőzöd sincs, vagy legalábbis sokkal kevesebbet tudsz nálam... :P)
"Olvasd vissza, szóval sem mondtam, hogy ez lenne a legnagyobb problémám. De még annyit sem, hogy az egyik. Viszont ettől még baj."
Ha szóvá teszel valamit, sőt, konkrétan bajként jelölöd meg, az azt jelenti, hogy erősen foglalkoztat a dolog, tehát negatívként értékeled, számodra probléma.
"Mint ahogy semmi más vita sem, ami itt lezajlik. Akkor semmit ne vitassunk ki?:)"
Mondd meg őszintén: ha te is látod, hogy ezek a viták sehova sem vezetnek, akkor minek? Kinek jó ez? (Cui bono?) És kinek lesz tőle jobb utána?
Rendben, időnként egy-egy témát röviden megvitatni, azzal nincs semmi gond. De napokon, heteken, hónapokon, éveken át győzködni egymást bármiféle "eredmény", azaz konszenzusra jutás vagy kompromisszum nélkül... Idő- és energiapazarlás, semmi más.
Ehelyett lehetne _érdemben_ tenni valamit, mindenkinek azon a területen, ami neki fontos. Megpróbálni, hogy hátha... hátha történik valami változás, így jobb lesz nekünk vagy másoknak.
Ha esetleg találnánk közös pontot (nem tartom valószínűnek), akár még össze is dolgozhatnánk. ;)
"Azért mertem megtenni ezt a kijelentést, mert úgy gondolta, hogy ez axióma.
-> Nem az. A valamelyik nap kiírt vonatkozó kérdésedre írt válaszok (definíciók) után remélem, már te sem így gondolod. :)"
- A jelentését eddig is tudtam, maga a szó nem jött a nyelvemre.:) És de, fenntartom, amit írtam.
"Nekem pedig éppen negatív a tapasztalatom.
-> Írtam két pozitívat, és biztos van még több is. Tehát mindenképp pozitív tartományban vagyunk, még ha a 0 közelében is, mint írtam."
- Az a baj, hogy a nőjogi mozgalmak is a múltszázad eredményei. Hány ezer párt van bejegyezve amely nem vitte semmire. Amik bekerülnek a magyar országgyűlésbe, mind olyanok, melyeknek alapítói vagy prominensei, így vagy úgy, de kötődnek a már bent lévő (avagy a korábban ott volt) pártokhoz.
"Hallottál már a CM-ről, ami indult a 2010-es választásokon? Ha igen, ismered a történetét. Ha nem, az még többet elmond.
-> Igen, hallottam (Civil Mozgalom), a történetét nem ismerem, vagy legalábbis nem emlékszem rá. Ez pedig annyit mond el, hogy nekem nem a politika áll az életem középpontjában, semmi többet; de mondhatom úgy is, hogy más az érdeklődési körünk."
- A története igen rövid: az egyetlen a több ezerből idáig megalakultból, mely odáig felkapaszkodott, hogy listát tudott állítani, ám nem érte el a parlamenti küszöböt, és ma sehol nincs. Csupán ennyi.
"És ha a te stílusodban adnám elő magam, akkor most elkezdeném sorolni mindazt, ami engem érdekel, és amik egy részéről neked valószínűleg halvány gőzöd sincs, vagy legalábbis sokkal kevesebbet tudsz nálam... :P"
- Itt nem igazán értem, mire is gondolsz, de érzek benne valami rejtett negatív irányultságot.
"Olvasd vissza, szóval sem mondtam, hogy ez lenne a legnagyobb problémám. De még annyit sem, hogy az egyik. Viszont ettől még baj.
-> Ha szóvá teszel valamit, sőt, konkrétan bajként jelölöd meg, az azt jelenti, hogy erősen foglalkoztat a dolog, tehát negatívként értékeled, számodra probléma."
- Negatívként értékelem, számomra probléma, eddig rendben van. De azt már csak te teszed bele, hogy "erősen foglalkoztat". Mivel itt ez a téma, erről beszélek. De probléma az is, hogy az emberek nem tudják a cigicsikket és a papírzsepit a kukába dobni, hanem tőle szigorúan 30-50 centis körbe. Nem tetszik az sem, hogy 60 éves, füstölő metrószerelvényeink vannak még mindig, és bizakodom, hogy le lesznek cserélve. Az sem tetszik, hogy az embereknek mindig csak elvárásaik vannak, de ők maguk sem tesznek meg mindent, pedig az ország élete és működőképessége túlnyomó részt annak lakóin múlik - például panaszkodunk a bürokráciára, de annyi nincs bennünk, hogy felszámozzuk az otthonunkat, melynek épp az elmúlt napokban láttam úgymond "kárát". Olyan ez, mintha személyi igazolvány nélkül kóborolnánk: hogyan lehet, hogy vannak olyanok, akiknek se házszámuk, se postaládájuk, se csengőjük? Ez bennem fel sem merült, nálam ez alapvető. Zavar az is, hogy a magyar mentalitásban az a felfogás, hogy "a fő a munkavégzés látszatának fenntartása, akár a munkavégzés rovására is". Te megteszel mindent, hogy a dolgok zökkenőmentesen menjenek? Nem indítok itt csöpögő, álszent előadást az adók befizetéséről, vagy az áfásszámla kikéréséről - mindenki ott fogja meg ilyen időkben a pénzt, ahol tudja; de beteszed a papír-, műanyag-, és fémhulladékot a szelektív gyűjtőbe, nem egybe ömlesztve, és felhívod erre mások figyelmét is? Figyelsz arra, hogy ne dobj ki havi szinten több adagnyi ételt ilyen-olyan formában, mert túlfőztél, és nem fogyott el, majd a hónap végére panaszkodsz, hogy nincs mit enni ennyi fizetésből (általánosságban mondom, nem kifejezetten feléd címezve, még ha a megfogalmazás megtévesztő is lehet)? És a sor hosszasan folytatható lenne.
"Mint ahogy semmi más vita sem, ami itt lezajlik. Akkor semmit ne vitassunk ki?:)
-> Mondd meg őszintén: ha te is látod, hogy ezek a viták sehova sem vezetnek, akkor minek? Kinek jó ez? (Cui bono?) És kinek lesz tőle jobb utána?"
- Ha egymást nem is győzzük meg, de mások láthatják a felsorakoztatott érveinket, és talán hasznukra van.
"Rendben, időnként egy-egy témát röviden megvitatni, azzal nincs semmi gond. De napokon, heteken, hónapokon, éveken át győzködni egymást bármiféle "eredmény", azaz konszenzusra jutás vagy kompromisszum nélkül... Idő- és energiapazarlás, semmi más."
- Így van, és az ilyeneket - ha csak nem a becsületemet sértő ügyről van szó, értsd: magam hitelét védem - ma már kerülöm is.:)
"Ehelyett lehetne _érdemben_ tenni valamit, mindenkinek azon a területen, ami neki fontos. Megpróbálni, hogy hátha... hátha történik valami változás, így jobb lesz nekünk vagy másoknak."
- Lásd néhány bekezdéssel fentebb.:)
"Ha esetleg találnánk közös pontot (nem tartom valószínűnek), akár még össze is dolgozhatnánk. ;)"
- Rajtam sosem múlt, én nem vagyok semmi ilyennek akadályozója. De ha eleve úgy állsz hozzá, hogy kizárod a valószínűségét, akkor nem tudom, milyen irányba indulhatnék...
"persze én nem tagadom, hogy volt holokauszt
de akkor ők se tagadják, hogy mit művelnek a palesztinokkal"
És te honnan tudod, hogy mi is a helyzet a palesztinokkal?
Ennyire ismered a történetüket? Csak azért kérdezem, mert én utánanéztem a palesztin nép történetének és érdekes dolgokra akadtam. Javaslom neked is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!