Kezdőoldal » Politika » Törvények, jog » Mit lehet ilyenkor tenni?...

Mit lehet ilyenkor tenni? (ház felújítás tulajdon vita)

Figyelt kérdés

Vegyük a jelenleg érvényes témát (mert az ügynek van egy -számomra- nem bizonyított csavarja)


van egy ház.. a háznak mondjuk 6 tulaja (nem tudom pontosan a számokat)

a 6 tulajból kettőnek összesen nagyobb hányadrésze van mint a maradék négynek összesen - a maradék négy tulajra van egy fő haszonélvezeti joggal-


nah már most a 2 nagyobb résszel rendelkező tulaj nem lakik a házban, ami kezd lakhatatlanná válni, ezért a többi tulaj +haszonélvezőjük felújítást tervezett


Kicsikarható pénzt sejtvén a másik két tulaj tulajdoni lapokat lobogtatva megjelent, hogy már pedig nincs joguk felújítani a házat a beleegyezésük nélkül, ha felújítást akarnak fizessenek... (a ház egyik oldala tatarozva lett)


mit lehet ilyenkor tenni? a többségi tulajdonos nem engedi a házfelújítást, akkor szakadjon rá a többiekre?



2012. aug. 28. 15:54
 1/7 anonim ***** válasza:
A haszonélvező dönt, a tulaj lehet 100%-ig is tulaj ha a haszonélvező az ellenkezőjét akarja akkor az lesz. A haszonélvezeti jog magasabb mint a tulajdoni jog.
2012. aug. 28. 16:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
akkor is ha az ő hányadukra nincs haszonélvezete?
2012. aug. 28. 16:37
 3/7 anonim ***** válasza:
Miért van olyan? Szerintem a haszonélvező az az egészre haszonélvező.
2012. aug. 28. 16:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:

Kedves kérdező! :)

A közös tulajdonra vonatközó kérdésedre a választ a Polgári Törvénykönyvben, azaz az 1959. évi IV. törvényben olvashatod:

139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.

(2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő.

140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.

(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.

143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.

(3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.

144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,

b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.

145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.

(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.

(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.


Kedves utolsó válaszoló! Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében lehetséges olyan eset, hogy ún. tulajdoni hányad és nem egész ingatlan tekintetében rendelkezik haszonélvezeti joggal a haszonélvezetei jog jogosultja. Ekkor az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) a tulajdoni lap III. részén, azaz a teherlapon visszautal a tulajdonosokat tartalmazó II. oldal sorszámára.

2012. aug. 28. 17:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 A kérdező kommentje:

142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.

143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.


ezt akkor ha jól értelmezem, értesítik a másik két tulajdonost hogy felújítás lesz, és a számlákat ki lehet velük fizetetni a hányad részük szerint? a143-ast viszont nem teljesen értem...


a felújítás: külsö szigetelés, kémény javítás, tetőjavítás, néhány szoba beázott és potyog a vakolat azoknak a javítása, valamint az egyik szoba alapozása vagy milye (a padló alatt döngölt föld van és az helyett szeretnének betonozni vagy mi...) ezek tartozhatnak állag megóvásához és fenntartásához?


persze erre sajnos nincs pénz, az egyik falat tudták leszigetelni mikor a másik két "többségi tulajdonos" közbe szólt (mint írtam pénzt remélve)... de akkor ezekszerint inkább nekik kell majd fizetni a felújítás rájuk eső részét...


és ha nem tudnak fizetni akkor lehet tenni valamit? pl a régi érték és a felújítási érték közötti árkülönbség részében újraosztani a tulajdont (pl most ér a ház 100 egységet, amiből mondjuk 52 az övéjük, de felújítás után érne 110 egységet, de mivel nem fizetnek az a plusz 10 egység a többi tulaj között oszlik el? -remélem érthető) _:D

2012. aug. 28. 18:14
 6/7 anonim ***** válasza:

Egy társasházban kétféle tulajdon van. Osztott, vagy magántulajdon, és osztatlan, vagy közös tulajdon. Erről részletesen az alapító okirat rendelkezik. A lakás pl. magántulajdon, a főfal, lépcsőház osztatlan. A lakásával mindenki azt tesz, amit akar, feltéve, hogy egyéb törvényt és a ház állagát nem sérti. Az osztatlan tulajdon felújításához közgyűlési határozat kell, a többség (itt két lakástulajdonos) meg tudja ezt akadályozni.

Ekkor bárki bíróság előtt bizonyíthatja, hogy az állagmegóvás elkerülhetetlen. Ha a bíróság ez alapján jogerősen megítéli, akkor már kötelező, a költség behajtható, vagy a tulajdonrész jelzáloggal terhelhető. A bizonyításhoz is érdemes összefogni, hatásosabb, lehet érvelni a létszámfölénnyel is.

Másik lehetőség (kissé ingoványosabb) nyersen szólva a többség lelki terrorján alapul. Leszólás, zaklatás, követelés, stb. Emellett, ha van olyan épületrész, ami felújítható és nem érinti a két ellenkezőt, akkor elkészíthető. Tudok olyanról, hogy egymás fölötti lakások megegyeztek a külső hőszigetelésről, a többi meg úgy maradt.

2012. aug. 28. 19:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:

családi házról van szó:


adott család, szülök elválnak a cs.ház fele-fele vagyon (egyikse ad túl rajta) a férj újra nősül, a nő időközben meghal, és az ő részét a két gyereke örökli.. az apának a házasságból szintén születnek gyerekei, majd ő is meghal, a gyerekek örökölnek az özvegynek a gyerekei tulajdonára haszonélvezeti joga van... (most abba ne menjünk bele hogy a másik két gyerek ki lett állítólag fizetve, a földhivatalnál lévő apíron még tulajok, így hivatalosan az a mérvadó)

2012. aug. 28. 19:44

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!