Előfordulhat hogy nagyon értelmetlen kérdés lesz. Valakitől kaphatok erre választ?

A hazugságvizsgáló gép nálunk nem bizonyító erejű!(máshol sem)

Mert ha megkérdezik hogy megőlte-e és nemmel felel de a poligráf mást mond az még csak annyit bizonyít hogy valamit titkol de nem azt hogy ő ölte volna meg! Lehet hogy csak tud valamit a tettesről vagy társtettes volt, vagy akár "fantáziált" róla hogy megöli mert gyílkos haragot táplált irányába!

Magyarán a hazugságvizsgáló támpontnak jó de nem bizonyíték...

Ahogy az első is írta, a bírósági tárgyaláson nem bizonyíték erejű.

A nyomozásban lehet közreműködő szerepe,de ennyi.

Ezt már kibeszéltük:

http://www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-kerdesek__egyeb-kerdesek..

"Szokott olyan lenni hogy nem akarják bevallani a tárgyaláson a bűnösök hogy ártatlanok-e"

Azt,hogy ártatlanok, mindig be szokták vallani:) Egyébként ha a bíróság úgy látja, hogy nem eléggé megalapozott a vád, akkor visszaadja további nyomozásra. Olyan nincs, hogy a bíró nem tudja eldönteni, hogy bűnös-e, vagy sem, mert ha nem bizonyított a bűnössége, akkor felmentik. Ha bizonyított, akkor meg teljesen mindegy, hogy a vádlott mit vall be.

"Olyan nincs, hogy a bíró nem tudja eldönteni, hogy bűnös-e, vagy sem, mert ha nem bizonyított a bűnössége, akkor felmentik. Ha bizonyított, akkor meg teljesen mindegy, hogy a vádlott mit vall be."

Ezt azért cáfolnák azok, akiket ártatlanul ítéltek el.

Függetlenül attól, hogy más dolgokban bűnösek voltak, a móri mészárlást sem azok követték el, akiket elítéltek (mint ahogy később kiderült)

Balla Irma fiát is elítélték első fokon, pedig, mint később kiderült elég sok hiba volt a rendőrségi vizsgálatban.

Néhány éve is volt valaki, aki jó pár évet ült elítéltként a házastársa megölése miatt mire kiderült, hogy nem ő tette.

Szóval, a bíró is téved (azt ne is feltételezzük, hogy esetleg nem egyszerű tévedés miatt ítélt el ártatlant...)

"Azt,hogy ártatlanok, mindig be szokták vallani:)"

Azért olyan is volt, aki bevallott olyat, amit nem ő követett el.

A kérdésre:

Nem, nem derülne ki hazugságvizsgálóval.

A hazugságvizsgálót valóban sehol sem fogadják el bizonyítéknak. Hogy miért?

Nos, ahogy egy kritikusa fogalmazott: "A hazugságvizsgáló kitűnően alkalmas egy tettetett és egy valódi orgazmus megkülönböztetésére. Nagyon másra nem."

A hazugságvizsgáló (poligráf) bizonyos testi paramétereket mér, vérnyomás, pulzus, bőrizzadás szintje, lélegzetvétel.

A kihallgató ezekből próbálja kitalálni mit érez a kihallgatott, és bizonyos rafinált, vagy annak szánt kérdésfeltevési módszerekkel próbálja tőrbe csalni. Sokszor megkérdezi ugyanazt, ártatatlan kérdésekkel kezd, amik közé a kritikus kérdéseket rejti. De az eredmény interpretálása még így is nehéz. Mert a kihallgatott izgulhat azért, mert hazudik, izgulhat azért, mert ártatlan, akár tudatosan is átverheti a gépet, ha ismeri a módszert, lehet szociopata, aki amúgy is gátlás nélkül tud hazudni. Stb. stb.

Hogy miért alkalmazzák mégis a nyomozati szakaszban?

1. Ha másra pszichológiai hadviselésre alkalmas lehet. Hátha így ráveszik a gyanúsítottat vagy tanút, hogy valami olyasmit is elmondjon, amit addig elhallgatott. Sok máshoz hasonlóan a hazugságvizsgálat leginkább azokon működik, akik hisznek benne.

2. Ha nincs ötletük, merre tovább a nyomozással, ártatlan-e a gyanúsított talán egy ilyen vizsgálat adhat ötletet a továbbiakhoz.

3. Fehér elefánt effektus. Az a fehér elefánt, amire ugye nem szabad gondolni. A hazugságvizsgálat hivatalosan nem része a bizonyításnak, se pro, se kontra. De mivel az eredményéről azért sokan értesülhetnek, még mindig hatással lehet az ítéletre, illetve az eset megítélésre általában.